Minden 2019-ben kezdődött, amikor a 4chan egyik csatornáján felhívás indult: arra kérték a felhasználókat, töltsenek fel képeket olyan helyekről, amik szorongást okoznak bennük. Ekkor posztolt egy névtelen felhasználó egy fotót egy üres, épp felújítás alatt álló üzlethelyiségről, amelyen teljesen üres, labirintusszerű szobák szerepeltek. Az illető ezt írta mellé:
Ha nem vigyázol, és rossz helyen használod a noclip parancsot (ez a játékosszlengben azt jelenti, amikor a játékos képes átmenni szilárd tárgyakon, átvitt értelemben azt, amikor valaki egy hibának köszönhetően átkerül egy szürreális térbe – a szerk.), a Backroomsban találod magad, ahol csak a régi, nedves szőnyeg bűze, a monokróm sárga őrület, a zümmögő fénycsövek végtelen háttérzaja, valamint körülbelül hatszázmillió négyzetmérföldnyi véletlenszerűen felosztott, üres szoba vár rád, ahol csapdába eshetsz. Isten óvjon, ha hallod, hogy valami ólálkodik a közelben, mert az biztos, hogy az is hallott téged
– ezzel pedig el is indult az az őrület, ami hét évvel később már egy filmet is kitermelt magából.
A Backrooms-mítosz tipikus internetes szenzáció, egy olyan öngerjesztő folyamat, amely során a felhasználók közösen alakították ki ezt a mitikus világot. Az üres szobákból alkotott, felfoghatatlanul nagy labirintus a maga furcsaságaival egyre jobban bővült, újabb és újabb szintjeit álmodták meg az internetezők.
