Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője a parlament keddi első, rendes ülése előtti sajtótájékoztatón azt mondta: olyan mérföldkőhöz érkeztek, amikor azokat az intézkedéseket, amelyekre közel 3,4 millió embertől kaptak felhatalmazást, parlamenti munkában elkezdik megvalósítani.
A parlament kedden három ügyben dönthet: az Alaptörvény módosításáról, a végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről a devizahitelesek esetében és a korábban említett öt vizsgálóbizottság felállításáról. A Tisza Párt a vizsgálóbizottságokról öt határozati javaslatot terjesztett be.
Bujdosó tagként jelen volt a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság délelőtti ülésén, amelyen nem fogadták el a közmédia 2025-ös költségvetési beszámolóját. Ennek okáról azt mondta: csak nagyon részleges információk szerepeltek benne, és sokkal részletesebb beszámolóra lesz szükség.
Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság délelőtti üléséről elmondta, hogy az Alkotmány-módosításról szóló indítványuk egyrészt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését szolgálja, amihez Magyar Péter módosító javaslatot nyújtott be. Továbbá jogilag előkészíti a kekva-k megszüntetését. Ez a javaslat arról nem szól, hogy hogyan, hány ütemben fog megtörténni a kekva-k megszüntetése, ha megtörténik, tette hozzá. Emellett a módosítással 8 évben maximalizálják a miniszterelnöki mandátumot.
Egy kérdés arra vonatkozott, hogy nem számít-e Orbán Viktor személyére szabott jogalkotásnak a 8 éves limitről szóló módosítás. Melléthei-Barna azt mondta, egyértelmű felhatalmazást kaptak ahhoz az ígéretükhöz, hogy bevezessék a miniszterelnöki mandátum korlátozását. Az is mondta, hogy minden választható magyar állampolgárra vonatkozik a limit, és Orbán mellett vannak mások is, akik már töltöttek éveket miniszterelnökként éveket 1990 óta.
Egy következő kérdés arra vonatkozott, hogy Magyar Péter felszólított különböző közjogi méltóságokat, hogy május 31-ig mondjanak le – viszont a részükről nem igazán mutatkozott hajlandóság erre. Készülnek-e jogszabály-módosítással, ha nem mondanak le? Melléthei-Barna azt mondta, bízik abban, hogy az általuk vezetett intézmények hitelességének megőrzése érdekében az érintettek meghozzák a döntést. Ha viszont nem, vannak jogállami, jogilag alátámasztható megoldások a kérdés kezelésére. Szerinte nem önálló képviselői indítvány szintjén fogják kezelni a kérdést, ha szükség lesz rá. Megjegyezte, hogy nem ő az igazságügyi miniszter.
