Amerikai környezetvédelmi szakértők nem zárják ki, hogy a szennyezés okozta környezeti károk súlyosabbak lehetnek még az Exxon Valdez tartályhajó 1989-es alaszkai katasztrófája okozta pusztulásnál is.
James Opaluch, a Rhode Island-i Egyetem környezetgazdálkodási professzora szerint a katasztrófa súlyossága alapvetően attól függ majd, hogy mennyi olaj éri el a partvidéket.
Opaluch az MSNBC hírtelevízióhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a jelenlegi helyzet leginkább a Pemex mexikói állami olajtársaság Ixtoc-I olajfúrótornyának 1979. június 3-án történt felrobbanásához hasonlít.
Az Ixtoc balesetekor azonban az olaj hosszú ideig a tengerben maradt, s csak egy kis része érte el a texasi partokat, így a károk messze alatta maradtak az Exxon Valdez által okozott pusztításnak.
1989-ben az olajszennyeződés több, mint 1900 kilométeren terült szét Alaszak partjainál, több százezer madár és tengeri élőlény pusztulását okozva. A terület megtisztítása és rehabilitálása több mint 2 milliárd dollárba került.
Opaluch professzor úgy véli, hogy a legkedvezőbb eshetőség jelenleg az, ha az olaj túlnyomórészt most is a tengerben marad, a legsúlyosabb következményekkel pedig akkor kell számolni, ha a szennyezés a mocsaraknál éri el a partvidéket.
Az amerikai kormány közlése szerint naponta mintegy 800 ezer liter nyersolaj ömlik a vízbe a tengerszint alatt mintegy két kilométerre található kútból. Akár 90 napba is beletelhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására. Ebben az esetben 72 millió liter olaj szennyezheti a természetet.
Mike Miller, a fúrótornyok oltására szakosodott kanadai Safety Boss igazgatója a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzet talán csak az 1991-es kuvaiti olajtüzek által okozott katasztrófához fogható.
A Greenpeace képviselői jelezték, hogy a veszélyeztetett kékuszonyú tonhal ivadékai éppen mostanában kelnek ki, s közeleg a tengeri teknősök párzási időszaka is. A terjedő olajfolt a világ egyik leggazdagabb tengeri élővilágát fenyegeti.
Az amerikai hatóságok az olajszennyezés miatt a veszélyeztetett területeken még a szezon előtt engedélyt adtak a garnéla kifogására.
Nils Warock, a Kaliforniai Egyetem környezetvédelmi szakértője rámutatott, hogy az olajtól a madarak tollazata összecsomósodik, és így nem szigetel többé. A bőrön az olaj égési sérüléseket okozhat. A tollászkodó állatok emellett óhatatlanul olajat nyelnek, ami miatt vérszegénység, vérzékenység és több egyéb betegség fejlődhet ki.
A fenyegetett természetvédelmi területeken mintegy 34 ezer madár fészkel, egyebek között sirályok, pelikánok, rózsás kanalasgémek, kék gémek, nemes kócsagok és csérek.
