Alkonyi Zalán az MCC Oroszország-kutatója nyíltan beszélt az intézeten belüli politikai befolyásról, hogy a kampány utolsó szakaszában rendkívüli nyomást helyeztek rá és kollégáira, hogy támogassák a Fidesz-propagandát. Egyik munkatársát például azért rúgták ki, mert nem volt hajlandó lejárató cikket írni Ruszin-Szendi Romuluszról, a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjéről.
A választási kampány utolsó szakaszában egyre több pártpolitikától – elvileg – független intézményről derül ki, hogy kormányzati befolyás állhat bizonyos vezetői döntések mögött. Szabó Bence a Nemzeti Nyomozó Irodát, Pálinkás Szilveszter a honvédséget, Berezvai Zombor a Gazdasági Versenyhivatalt érintően tálalt ki.
Sikerült elérnünk az MCC-vel jelenleg még munkaviszonyban álló Oroszország-kutatót, aki a 24.hu kérdéseire kifejtette, a rendőrségnél és a honvédségnél tapasztalt politikai utasítások hálózzák be a Fideszhez ezer szálon köthető elitképző-intézményt is. Hozzátette, Szabó százados és Pálinkás százados kiállását rendkívül inspirálónak találta, bátorságuk neki is lökést adott, hogy „végre beszéljünk azokról a dolgokról, amelyek egész egyszerűen nem normálisak, és egy európai uniós országnak nem lenne szabad így működniük”.
Ismeretterjesztő anyagba csomagolt propaganda
Az Oroszország-kutató azt mondta, a konfliktusos ügy alapja az volt, hogy az intézményhez tartozó ismeretterjesztő kiadványba kellett volna felsőbb utasításra írnia egy erősen propaganda jellegű cikket, amelyben az ideológiai irányt egyértelművé tették, mint javaslat felvetődött, hogy lehetne az a fő állítása a cikknek, hogy
a Donald Trump amerikai elnök által újonnan alapított Béketanács valójában az Orbán Balázs-féle konnektivitási politika betetőződése.
A vezetők ezt a gondolatot egy inspiráló ötletként tálalták Alkonyinak és kollégáinak egy megbeszélésen, azonban ő „semmilyen körülmények között nem volt hajlanadó részt venni személyi kultusz építésében, még ismeretterjesztésbe csomagolva sem”.
A politikai befolyásnak volt egy másik szála is, egy másik ilyen témájú cikk a Mandineren keresztül jelent volna meg.
