Biros Péter 1976. április 5-én született Miskolcon. A sportolást úszással, majd kézilabdával kezdte, s szórakozásból pólózott a városi csapatban. Miskolcról a veszprémi Fotex kézilabda-csapatába került, végül Egerbe költözött, és végleg a vízilabdát választotta.
1997-ben az Újpesti Torna Egyletbe (UTE) igazolt, s ebben az évben hívta meg Kemény Dénes szövetségi kapitány a válogatottba, de az abban az évben Európa-bajnok csapatnak még nem lett tagja.
Első világversenye az 1999-es Eb volt, ahol a döntőben újoncként öt góllal járult hozzá a győzelemhez, s ebben az évben a világkupa-győztes csapatnak tagja is volt. Ugyancsak 1999-ben a horvát Primorje Rijeka csapatába igazolt, amellyel a következő évben megnyerte a LEN Kupát, majd a szerbiai VK Becej játékosa lett.
A sporttörténelem részévé vált
Első olimpiai aranyát a 2000-es sydney-i játékokon nyerte, ahol a válogatott magabiztosan menetelt a döntőig, s a fináléban az orosz csapatot legyőzve 24 év után szerzett olimpiai bajnoki címet a magyar vízilabdasportnak.
Egy évvel később már a Budapesti Honvéd színeiben pólózott, a válogatottal az Európa-bajnokságon bronzérmes lett. 2002 és 2006 között zsinórban öt magyar bajnoki címet szerzett, emellett tagja volt a 2003-as világbajnok és Eb-bronzérmes csapatnak.
A válogatott a 2004-es athéni olimpián a csoportkört veretlenül zárta, majd az elődöntőben az orosz csapat ellen mérkőzés után is győztesen szállt ki a medencéből. Következett minden idők egyik legdrámaibb döntője, amelyben a válogatott az örök mumus szerbek ellen kétszer is vert állásból fordítva, elképesztő védekezéssel, az utolsó negyedet 3-0-ra megnyerve megvédte olimpiai bajnoki címét.
A nemzeti együttessel a 2005-ös és 2007-es világbajnokságon, valamint a 2006-os kontinensviadalon is ezüstérmes lett, 2007-ben visszatért az Egri Vízilabda Klubba. A válogatott 2008-ban egy Eb-bronzéremmel melegített be a pekingi olimpiára, ahol megint csak nem talált legyőzőre, az egyetlen döntetlent a csoportkör első mérkőzésén játszotta.
A csoportgyőzelem után az elődöntőben a montenegrói csapat ellen is diadalmaskodott a Kemény-csapat, a döntőben pedig a szerbeket verő amerikaiakat a végén sima mérkőzésen győzte le.
A magyar válogatott ezzel sporttörténeti tettet vitt végbe, mert három egymást követő olimpián nyert, ezt megelőzően ez csak a briteknek sikerült 1908 és 1920 között (azóta a szerb válogatott is megismételte a bravúrt).
A sportág zsenijének nevezték
A következő években sorra lemaradt a dobogóról a válogatottal, amelynek 2009-től már csapatkapitánya volt, 2011-ben újra magyar bajnok lett. A 2012-es londoni olimpia megnyitóján ő vihette a magyar zászlót, a válogatott a vízilabdatornán az ötödik helyen zárt.
Klubcsapatával még két magyar bajnoki címet szerzett 2013-ban és 2014-ben. 2016 elején bejelentette, hogy befejezi játékos pályafutását, az év októberében teltházas gálamérkőzésen búcsúztatták.
Játékát a kivételes intelligencia, a váratlan megoldások és a kézilabdás múltból eredeztethető hatalmas lövőerő jellemezte. 1997 és 2012 között 352 mérkőzésen ugrott a medencébe a válogatott tagjaként, s háromszoros olimpiai bajnoknak, világ- és Európa-bajnoknak mondhatja magát.
Három városban is díszpolgár
Visszavonulása után az Eger női vízilabdacsapatának edzője lett, 2019-ben kinevezték a leány utánpótlás-válogatottak szövetségi kapitányának. 2020-tól az Egri Vízilabda Klub szakmai igazgatója volt, 2022-ben és 2024-ben rövid ideig az Eger férficsapatának vezetőedzője volt, 2025-ben a női csapat vezetőedzőjének nevezték ki.
Sportolói karrierjét számos díjjal ismerték el. Öt alkalommal (2001, 2003, 2005, 2008, 2011) lett az év magyar vízilabdázója, 2008-ban az év európai és a világ legjobb férfi vízilabdázójának is megválasztották, 2009-ben megkapta az UNESCO Fair Play díjat. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.
Forrás: Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma
