A Magyar Orvosi Kamara (MOK) több megkeresést is kapott A szavazat ára című dokumentumfilmben bemutatott orvos miatt. Azt írták: az illető nem kamarai tag, a filmben elhangzottak alapján bűncselekmény, etikai vétség gyanúja miatt vizsgálatot kellene indítani, de a MOK nem jogosult etikai eljárások lefolytatására, e jogkört három éve a Belügyminisztérium alá tartozó Egészségügyi Tudományos Tanács gyakorolja.
Az orvosi kamara felidézte, hogy a jogkört az Orbán-kormány azt követően vonta el, hogy az akkori elnökség panaszt tett 2023 februárjában, mert egy belügyi alkalmazásban álló orvos jogsértő cselekményre szólította fel, fenyegette a kollégáit. Azóta az etikai eljárások száma csökkent, olyan orvosok is szabadon praktizálhatnak, akiket sarlatánság, egyéb etikátlan viselkedés miatt eltiltottak foglalkozásuktól.
A MOK szerint egy orvosnak az emberek életére gyakorolt jelentős hatása, felelőssége miatt az átlagosnál szigorúbb erkölcsi mérce szerint kell dolgoznia. Az orvoslás etikai szabályait nemzetközi szinten 1948 óta az Orvos Világszövetség Genfi deklarációja mondja ki:
Nem engedem, hogy életkori, betegségi vagy fogyatékossági, vallási, származási, nemi, nemzetiségi, pártpolitikai, faji, szexuális beállítottsági, társadalmi vagy más egyéb szempontok eltántoríthassanak a betegeimmel kapcsolatos kötelességeim teljesítésétől.
A MOK szerint A szavazat ára című filmben bemutatott konkrét eset is rávilágít, hogy a társadalom legalapvetőbb érdekei sérülnek, ha az erkölcsi mérce betartását nem egy, a kormánytól független testület felügyeli. Az alkotást a DE Akcióközösség készítette mintegy 60 interjú alapján.
A dokumentumfilm azókat a módszereket mutatja be, amelyekkel a választásokon szavazatokat szereznek (pénzzel, megfélemlítéssel, zsarolással) az ország legszegényebb településein. Az illető orvosról a filmben azt mondják, hogy azzal fenyegeti a betegeit, aki nem a Fideszre szavaz, annak nem ír fel gyógyszert, vagy kiteteti az idősek otthonából a hozzátartozóját.
