A Pride miatt hozott törvény alapján mondta ki a Kúria, hogy Orbán Viktor jogsértő módon kampányolt egy gyerekkel

A Kúria szerint Orbán Viktor a közösségi médiában jogsértő módon kampányolt egy kisgyermekkel – erre a következtetésre jutott a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezésére indult eljárásban. A döntés egyértelművé teszi: nem csupán óvodákban és iskolákban tilos gyerekeket politikai célokra felhasználni, hanem a köznevelési intézményeken kívül is.

A TASZ azt követően nyújtott be választási kifogást, hogy Orbán Viktor közösségi felületein olyan videók jelentek meg, amelyekben a miniszterelnök kaposvári fórumán a színpadra emelt és a közönség előtt szerepeltetett egy őt megszólító gyermeket. A jelenetet a Fidesz listáján 218. helyen szereplő Szűcs Gábor jelölt is megosztotta. A felvételek fókuszában maga a gyermek állt, így ezek lényegében a kiskorú kampánycélú felhasználását jelentették.

Az NVB első fokon elutasította a kifogást

Első fokon a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a kifogást, a TASZ azonban azt szerette volna elérni, hogy a gyakorlatban is világossá váljon: a gyermekek kampányeszközként való használata akkor is jogsértő, ha nem oktatási intézményben történik, és akkor is, ha a szülők hozzájárulnak. Mivel az NVB határozata ellen csak érintett jelölt vagy párt fellebbezhetett, a felülvizsgálati indítványt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyújtotta be.

A Kúria végül megállapította, hogy Orbán Viktor és Szűcs Gábor megsértették a választási eljárás esélyegyenlőségi alapelvét. A gyermek kampánycélú szerepeltetése ugyanis indokolatlan előnyt biztosít az adott jelöltnek vagy pártnak, hiszen jogellenes eszközzel növeli a láthatóságot és a népszerűséget.

A döntés nem tiltja, hogy gyermekek jelen legyenek politikai rendezvényen a szüleik társaságában, illetve szerepeljenek tömegjelenetekben, azonban jogellenes, ha a kampányanyagokban központi elemként használják őket politikai üzenetek közvetítésére.

A videók mémesedése különösen nagy kockázatot jelentenek

A Kúria kiemelte azt is: a tiltás nem korlátozódik köznevelési intézményekre. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a videók a közzététel után önálló életre kelhetnek, akár mémmé válva, és a szülők ilyenkor már nem gyakorolhatnak kontrollt a gyermek ábrázolása felett, a kiskorút pedig nem lehet ilyen kockázatnak kitenni.

A bíróság elfogadta a TASZ érvelését, miszerint a gyermek jogai elsőbbséget élveznek a politikus véleménynyilvánítási jogával szemben.

A Fidesz eredetileg a Pride korlátozása érdekében írta az Alaptörvénybe, hogy a gyermek egészséges fejlődéséhez való jog minden más alapjog felett áll; a Kúria döntése szerint éppen ez a rendelkezés teszi egyértelművé, hogy a miniszterelnök sem teheti ki gyermekek szerepeltetésével politikai érdekeknek őket.