Ahogy az ember eltávolodott a természet ritmusától, és egyre inkább az óra vette át az irányítást az élete felett, mind többekben merült fel a gondolat, hogy a mutatókat tekergetve jobban kihasználhatnánk a napfény nyújtotta lehetőségeket.
Nyáron ugyanis sokkal hosszabb ideig van világos, ezért, ha ilyenkor előrébb állítanák az órát, akkor a világos időszak jobban fedésben lenne az emberek aktívan töltött idejével. Mennyi gyertyát, olajat, energiát lehetne ezzel megspórolni. E gondolat tettre váltása okán állítgatunk még most is, sőt épp március 29-én, vasárnap:
Ezzel elkezdődik a nyári időszámítás, este egy órával tovább lesz világos: a szombati 18:08-ról 19:10-re csúszik a napnyugta. „Cserébe” viszont az átállás megviseli a szervezetet, sokaknak napokig, hetekig tart, mire újra alkalmazkodnak.
Éppen ezért döntött úgy évekkel ezelőtt az Európai Unió, hogy kivezeti az évi kétszeri óraátállítást, csakhogy a tagállamok nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e állandóvá. Az Európai Bizottság ezért visszavonta a javaslatot, marad az eddigi rendszer: március utolsó vasárnapján egyet lépünk előre, október utolsó vasárnapján pedig egyet vissza.
További izgalmas témáink a közelmúltból:
Brutális sugárzást bocsát ki egy elsüllyedt tengeralattjáró
Egyeznek a sérülések: megtalálhatták d’Artagnan maradványait
Újabb riogatás a Covid-variáns, amire nem hatnak a vakcinák?
Mozgósítással reagáltak a szomszédok a magyar király visszatérésére
