A vasárnapi szlovéniai parlamenti választáson a lehető legkisebb különbséggel győzedelmeskedett az eddigi vezető kormánypárt, a liberális-centrista Szabadság Mozgalom (GS), amely a korábbi negyvenegy mandátumából 29-et tudott megőrizni – ami az abszolút többség megszerzéséhez már nem volt elegendő. A második helyen a sokáig nagy esélyesnek számító Janez Jansa volt miniszterelnök vezette populista-jobboldali SDS végzett 28 mandátummal.
Ezért a kisebb pártok jelentik majd a mérleg nyelvét, köztük az oltásellenes kampányairól ismert Resni.ca (a párt neve az igazság szóra utal) vagy a Jansáék pártjából kiszakadt Demokraták.
A patthelyzet miatt maga Jansa előrehozott választásokra készül, Robert Golob hivatalban lévő kormányfő, a Szabadság Mozgalom vezetője viszont új kabinet megalakítására, és „az SDS kivételével” minden demokratikus pártot megkeresett a hírek szerint a tárgyalási ajánlatával.
Ám a politikai patthelyzet feloldása nagyon nehéznek ígérkezik, mivel a GS és a jelenlegi koalíciós partnerei – a szociáldemokraták és a szélsőbalos Levica – együtt is csak negyven mandátummal rendelkeznek, ami hattal kevesebb, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges a ljubljanai törvényhozásban.
A kispártok egy része pedig vagy mind a két nagy politikai erőt elutasítja, vagy húzódozik a szélesebb koalíciókba való belépéstől. Golobbal aligha fog össze például majd a kereszténydemokrata irányultságú NSi, amely kilenc mandátumot szerzett most (két kisebb párttal közös listán), és így a harmadik legnagyobb erővé vált – igaz, ők még nem adtak hivatalos választ arra a kérdésre, hogy hajlandók-e koalíciós tárgyalásokra a Szabadság Mozgalommal.
A szlovén politikai patthelyzetnél magyar szempontból érdekesebb, hogy Jansa Orbán Viktor egyik legszorosabb térségbeli szövetségesének számít. Golob kormányfő korábban épp azzal kampányolt,
Jansa pártja, az ellenzéki SDS 2023 augusztusa óta – a Politico közvélemény-kutatásokat összegző aloldala szerint – magasan vezette a népszerűségi listákat. Az, hogy másodiknak futottak be végül, komoly csalódás lehetett a magyar kabinetnek.
Jansa és populista pártja ráadásul közvetlenül a választás előtti napokban került lejtőre. A voksolás előtti legfrissebb felmérések már jelezték, hogy a Szabadság Mozgalom egyre közelebb került hozzájuk, sőt, egyes kutatások már döntetlen közelébe várták a két nagy politikai erőt. Szakértők szerint egyértelmű, hogy egy magántitkosszolgálati lejáratási botrány fordította a közhangulatot az SDS ellen.
