Trump arról írt, eredményes megbeszéléseket folytattak Iránnal a háború végéről

Semmilyen tárgyalás nem volt az Egyeslült Államokkal, ez a kamuhír arra való, hogy a piacokat befolyásolja és segítsen kimászni a mocsárból, amiben Amerika és Izrael csapdába estek.

– írta Mohamad Baher Halibaf, az iráni parlament elnöke hétfőn.

Ezzel megerősítette azt, amit az iráni külügyminisztérium is mondott: azzal szemben, amit az amerikai elnök állított, nem voltak tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője keményen cáfolta Donald Trump amerikai elnököt. A szóvivő szerint az elmúlt 24 napban semmilyen tárgyalások nem voltak, pedig Trump korábban jónak és produktívnak nevezte ezeket a tárgyalásokat a háború lezárásáról. Az iráni állami média szerint a baráti országok jelezték nekik, hogy az Egyesült Államok tárgyalni szeretne, de Irán ezekre a kérésekre nem reagált.

Csinálunk egy ötnapos szünetet, és megnézzük, hogy megy. Ha jól megy, meg fogunk tudni egyezni. Ha nem, akkor szétbombázzuk a kis szívünket.

– mondta Donald Trump Palm Beachen riportereknek. Szerinte Irán nagyon szeretne megállapodást kötni, és ezt Amerika is támogatja. Akár már ma is tárgyalhatnak róla telefonon. Trump arról is beszélt, hogy a közel-keleti szövetségesek is támogatják a tárgyalást.

Az amerikai elnök szerint az irániak a nukleáris fegyverek tervét is feladhatják a megállapodásért. Szerinte működött a kétnapos fenyegetés, amivel az amerikaiak felrobbantották volna a legnagyobb villanyerőművet az országban.

Trump szerint Jared Kushner és Steve Witkoff is részt vesznek a tárgyalásokban. Egyelőre egy dologban egyetértenek, és a legtöbb dologban majdnem egyetértenek.

Arról, hogy pontosan kivel tárgyalnak, azt mondta, egy vezető emberrel, de nem az új ajatollahhal, mert róla nem is tudják, él-e.

Az amerikai hadsereg öt napra „elhalaszt minden, iráni erőművek és energetikai infrastruktúra elleni csapást”, miután Donald Trump amerikai elnök szerint eredményes megbeszéléseket folytattak az iráni vezetéssel a háború lezárásával kapcsolatban.

A Truth Social felületen közzétett, teljes egészében nagybetűkkel írt bejegyzésében Trump azt írja:

Örömmel jelentem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Irán az elmúlt két napban nagyon jó és eredményes megbeszéléseket folytatott a közel-keleti ellenségeskedéseinek teljes és átfogó rendezéséről.

Ezeknek az alapos, részletes és konstruktív tárgyalásoknak a hangneme és jellege alapján, amelyek a hét folyamán folytatódnak, utasítottam a hadügyminisztériumot, hogy ötnapos időtartamra halassza el az iráni erőművek és energetikai infrastruktúra elleni összes katonai csapást, azzal a feltétellel, hogy a folyamatban lévő találkozók és megbeszélések sikeresnek bizonyulnak. Köszönöm, hogy figyelmet szentelnek ennek az ügynek! Donald J. Trump elnök

– olvasható a bejegyzésben.

Az Emirates és a Saudia egy-egy utasszállító repülőgépe is megsérült dróntámadásban a február vége óta tartó közel-keleti konfliktusban – írja az Airportal.

Az Emirates egyik Airbus A380-a épp a Dubaji Nemzetközi Repülőtéren parkolt, amikor ismeretlen mértékű károkat szenvedett. Ugyanekkor a Saudia egyik Airbus A321 típusú repülőgépe is megsérült.

A dubaji repülőteret és környékét a háború kitörése óta több találat is érte, ezekben érintettek voltak a terminálok egyes részei, illetve március 16-án egy repülőtéri üzemanyagtartály is megsérült. A források szerint a közvetlen találatok mellett a légvédelmi elfogások során lehulló roncsdarabok is komoly veszélyt jelentenek a földön tartózkodó repülőgépekre. A két érintett repülőgép károsodásának pontos mértéke nem ismert.

A térség légitársaságai a veszély ellenére már naponta több száz járatot üzemeltetnek, a kockázatok mérséklésére különböző biztonsági intézkedéseket vezettek be.

Rendkívüli ülést hívott össze Keir Starmer brit miniszterelnök hétfőn a háború lehetséges gazdasági kockázataival kapcsolatban. Sajtóértesülések szerint a brit kormány aggódik a helyzet miatt, különösen miután az Egyesült Államok Irán energetikai infrastruktúrájának támadásával fenyegetett. A rendkívüli kormányülésen a pénzügyminiszter, a brit jegybankelnök, az energiaügyi miniszter és a külügyminiszter, valamint a Bank of England vezetője vesznek részt – írta a Guardian.

A Reuters jelentése szerint az Egyesült Királyság különösen nyugtalanul figyeli a helyzetet. Az ország nagyfokú földgázimport-függősége, a tartósan magas infláció és a feszült államháztartás miatt az államkötvények árfolyama sokkal nagyobb mértékben esett, mint a nemzetközi versenytársaké.

Az izraeli hadsereg hétfőn kora reggel „széles körű” légicsapást indított Teheránban, Irán fővárosában.

A városban történt robbantásokról az iráni állami média, köztük az IRGC-hez köthető Fársz hírügynökség is beszámolt.

Szörnyű robbanások hangjairól számoltak be

– írta Fársz alapján a BBC.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt állítják, hogy Teheránban „terrorista infrastruktúrát” vettek célba.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök vasárnap este telefonon egyeztetett – írja a BBC.

A Downing Street szóvivője elmondta:

A vezetők megvitatták a közel-keleti helyzetet, különösen a Hormuzi-szoros újranyitásának szükségességét a globális hajózás újraindítása érdekében. Egyetértettek abban, hogy a Hormuzi-szoros újranyitása elengedhetetlen a globális energiapiac stabilitásának biztosításához.

Ugyanakkor a tájékoztatás szerint egyelőre annyiban állapodtak meg, hogy hamarosan újra beszélnek.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője hétfőn, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében az iráni háború következményei kapcsán.

Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását.

Elmondta, hogy míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés „több, mint a két nagy olajsokk együttvéve”. Az IEA-vezető „nagyon súlyosnak” nevezte a közel-keleti helyzetet, és hangsúlyozta: ha a válság tovább mélyül, egyetlen ország sem kerülheti el a hatásait.

A világgazdaság számára különösen nagy kockázatot jelent a Hormuzi-szoros blokádja, amelyen keresztül a globális tengeri olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállítás mintegy ötöde halad át. A február 28-án kirobbant iráni háború kezdete óta a szorost gyakorlatilag lezárták. A blokád, valamint a térség olaj- és gázinfrastruktúráját érő iráni támadások jelentős áremelkedést váltottak ki a nemzetközi energiapia­cokon.

A drágulás enyhítésére az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, mintegy 400-426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből. Ez az intézkedés az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása, és a hatodik ilyen lépés.

Birol közölte: az IEA jelenleg további készletfelszabadítás lehetőségéről egyeztet ázsiai és európai kormányokkal. Hangsúlyozta, hogy nincs meghatározott olajárszint, amely automatikusan újabb beavatkozást váltana ki. A döntéseket a piaci helyzet folyamatos értékelése alapján hozzák meg. Az ügynökség vezetője szerint a válság kezelésének kulcsa a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitása lenne.

A legfontosabb megoldás ennek a problémának a rendezésére a szoros újranyitása

– fogalmazott.