Meghalt Irán legfőbb vezetője; közel 150-re emelkedett az iráni lányiskolát ért csapás halálos áldozatainak száma; Ahmadinezsád volt iráni elnök is meghalhatott
ATTA KENARE / AFP
Ali Hameneit gyászoló emberek Teheránban 2026. március 1-jén
Ali Hameneit gyászoló emberek Teheránban 2026. március 1-jén
Az USA és Izrael szombaton közösen katonai támadást indított Irán ellen, a hírek szerint a légicsapásokban az ország több fontos vezetője is elhunyt, de egy lányiskolát is légitámadás ért.
Donald Trump a The Atlanticnak adott interjújában elmondta, hogy Irán új vezetése tárgyalni szeretne vele, és ő ebbe bele is egyezett.
„Beszélni akarnak, és beleegyeztem, hogy tárgyaljunk, úgyhogy beszélni fogok velük. Ezt korábban kellett volna megtenniük. Amit kértem, nagyon ésszerű és könnyen teljesíthető volt. Túl sokáig vártak” – mondta Trump a floridai rezidenciáján.
Az amerikai elnök hozzátette: az iráni fél korábbi tárgyalódelegációjának több tagja már nincs életben. „Az embereik többsége már nincs velünk” – fogalmazott.
Az Egyesült Arab Emírségek garanciát vállalt arra, hogy minden létező eszközzel megvédi az iráni rakéta- és dróntámadásoktól az ott tartózkodó külföldieket, így a magyarokat is, turisztikai ügynökségük pedig átvállalja az ott rekedő turisták szállásköltségeit, közölte Szijjártó Péter.
Több száz ballisztikus rakéta, cirkálórakéták, drónok támadták az Egyesült Arab Emirátusokat, ahol ráadásul több ezer magyar ember tölti a szabadságát, közülük 2271-en regisztráltak konzuli védelemre,
mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
4200 magyar állampolgár tartózkodik jelenleg az Emirátusokban, Európából pedig összesen 600 ezren. Bár a szárazföldi átkelők jelenleg Omán irányába nyitva vannak, de az emirátusok hatóságai azt kérik, hogy mindenki inkább maradjon a tartózkodási helyén. A világ legnagyobb légitársaságai, mint az Emirates, a Qatar Airways és az Etihad gyakorlatilag szüneteltetik a térségben az üzemelésüket. Hétfő reggel, délelőtt ígértek újabb információkat ebben a kérdésben – tájékoztatott.
Szijjártó a konfliktusról úgy nyilatkozott, hogy Irán egymás után lépi át a vörös vonalakat, és olyan támadásokat intéz a közel-keleti arab országokkal szemben, amelyek teljes mértékben elfogadhatatlanok.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Irán akár „egy-két napon belül” új legfelsőbb vezetőt választhat, miután a hétvégén az amerikai-izraeli műveletek során meghalt az ország korábbi vezetője, Ali Hámenei.
„Elképzelhető, hogy egy-két napon belül kiválasztják az új legfelsőbb vezetőt” – mondta Aragcsi az al-Dzsazírának adott interjújában. A külügyminiszter elítélte az országa elleni katonai agressziót, és arra figyelmeztetett, Hámenei meggyilkolása „még veszélyesebbé és bonyolultabbá tette a konfliktust”.
„Ez a háború nem hozhat semmilyen jó eredményt a másik fél számára” – fogalmazott. „Nem tudták elérni a céljaikat, és a következő napokban sem fogják. Amíg folytatják a műveleteket, semmit sem érnek el.”
Donald Trump a Fox News-nak nyilatkozva elmondta, hogy 48 iráni vezetővel végeztek az amerikai-izraeli légicsapások, ám független források és katonai közlések ennél valamivel alacsonyabb, körülbelül 40 magas rangú iráni tisztviselő halálát erősítették meg.
El sem hiszik, mekkora sikert értünk el, 48 vezető tűnt el egy csapásra. És gyorsan haladunk előre
A Védelmi Tanács az iráni háború esetleges következményeinek megelőzése érdekében egy fokozattal megemelte a terrorfenyegetettségi szintet, ami többlet feladatokat jelent a rendőrség számára, mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón.
Rétvári Bence közölte: megerősítik azon rendőrségi objektumok védelmét, ahol fegyvereket is tárolnak, illetve az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményeknél rendszeres rendőri járőrözést rendeltek el. Ugyancsak fokozott rendőri jelenlét lesz a jelentősebb közterületeken, azokon a területeken, ahol tömegek jelennek meg, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csarnokaiban, a bejáratoknál és a reptérre vezető úton is állandó rendőri jelenlétre kell számítani. Továbbá a schengeni övezeten belüli határokon is szúrópróbaszerű ellenőrzést tarthatnak a rendőrök. A Budapestre bevezető utakon is lesznek rendőri ellenőrzések és fokozott rendőri védelmet biztosítanak egyes nagykövetségeknek is.
A helyi sajtóértesülések szerint meghalt Mahmúd Ahmadinezsád, Irán volt elnöke a szombati katonai csapások során. A politikus nemzetközi szinten is hírhedt volt, miután Izrael „eltörléséről” beszélt és tagadta a holokausztot.
Vasárnap több iráni médium is beszámolt Ahmadinezsád haláláról. Elsőként a ILNA hírügynökség közölte a hírt, ám később megváltoztatták a beszámolójukat, ugyanis egy névtelen forrásuk cáfolta, hogy az exelnök meghalt volna.
Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images Mahmud Ahmadinezsád
A populista politikus nyolcéves elnöksége alatt meghatározó és rendkívül vitatott alakja volt az iráni politikának. Rendszeresen a nemzetközi figyelem középpontjába került: 2005-ös megválasztását követően néhány hónappal felháborodást váltott ki egy teheráni konferencián tett kijelentésével, amikor azt mondta, Izraelt „el kell törölni”, később a holokausztot „mítosznak” nevezte, és kulcsszerepet játszott egy 2006-os, „tudományosnak” nevezett konferencia megszervezésében is, amely látszólag a holokausztot vizsgálta, ám számos bírálat szerint valójában a népirtás tényének relativizálása volt a célja.
Aligha az iráni vezetést képviseli a Budapesten rejtélyes módon vendégül látott Mahmud Ahmadinezsád, akinek fellépése nemzetközi botrányt okozott. Mit kell tudni a volt elnökről?
148-ra emelkedett a halálos áldozatok száma a dél-iráni lányiskolát ért rakétatámadás után – közölte az iráni állami média, amit a The Guardian szemlézett.
A dél-iráni Minab városában található általános iskolát szombat reggel érte találta, a támadásban további 95-en sérültek meg. Az iráni média az értesülést Ebráhím Táheri tartományi ügyész nyilatkozatára alapozta, aki elmondta, hogy a halálos áldozatok többsége tanuló volt, de tanárok, iskolai dolgozók és egyes diákok szülei is életüket vesztették.
Eddig ez a legsúlyosabb civil áldozatokkal járó incidense a háborúnak. A támadás után készült, geolokalizált videókon és fényképeken látható, ahogy emberek százai gyűlnek össze a részben összeomlott, még füstölgő épület körül. A férfiak kézzel kutatnak a törmelékek és a romok között túlélők után, miközben a háttérben sikolyok hallatszanak. Néhány felvételen iskolatáskákat és tankönyveket húznak elő a romok alól.
Az iskolaépület a beszámolók szerint az iráni Forradalmi Gárda egyik laktanyájának közvetlen közelében áll.
Nadav Sosáni izraeli katonai szóvivő vasárnap elmondta, hogy Izraelnek nincs tudomása arról, hogy légiereje vagy az amerikai erők bármilyen műveletet végrehajtottak volna Iránnak abban a déli körzetében, ahol iráni közlés szerint számos halálos áldozatot okozó légicsapás ért egy iskolát.
Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) közölte, hogy az Egyesült Államok három katonája meghalt az iráni művelet során.
A Centcom közlése szerint
március 1-jén három amerikai katona vesztette életét, öt pedig súlyosan megsebesült az Epic Fury hadművelet során. Több katona is könnyebb repeszsérüléseket és agyrázkódást szenvedett, ők rövidesen újra bevetésre készek.
Azt nem közölték, hogy pontosan hol és hogyan vesztették életüket az amerikai katonák.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket vasárnap XIV. Leó pápa, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját, mielőtt helyreállíthatatlan szakadékká mélyül.
A katolikus egyházfő a Szent Péter téren délben mondott beszédében kijelentette, hogy nagy aggodalommal követi a Közel-Keleten és Iránban történő eseményeket.
A stabilitást és a békét nem lehet kölcsönös fenyegetésre építeni, sem a fegyverekre, amelyek pusztítást, fájdalmat és halált okoznak
– mondta XIV. Leó, aki szerint a diplomáciának ismét rá kell találnia szerepére a népek jólétének érdekében. „A népek igazságosságra épített békés együttélésre vágynak” – mondta az egyházfő.
„Imádkozzunk együtt, hogy a világ összes konfliktusában a megbékélés kerekedjen felül, csakis a béke, Isten ajándéka, gyógyíthatja be a népek sebeit” – mondta XIV. Leó.
Vasárnap 28 járatot töröltek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közel-keleti helyzet miatt, tudatta a Budapest Airport.
Tel-Aviv, Dubaj, Abu-Dzabi, Doha és Ammán felé, illetve felől közlekedő járatokról van szó.
„Javasoljuk utasainknak, hogy indulás előtt minden esetben tájékozódjanak légitársaságuknál és a konzuli szolgálatoknál, valamint kövessék a Budapest Airport járatinformációs felületeit” – áll a Budapest Airport közleményében, amely hangsúlyozza, hogy a járatok státusza a napon belül is változhat.
Legalább három ember meghalt és 58 másik megsebesült az Egyesült Arab Emírségekben, mióta Irán az amerikai és izraeli támadásra válaszul megtorló csapásokat hajtott végre amerikai katonai bázisok ellen a Perzsa-öbölben.
Kuvaitban egy ember meghalt, további 32 pedig megsebesült az iráni támadásokban.
Kína „határozottan elítéli” az Egyesült Államokat és Izraelt, amiért megölték Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot, és a katonai műveletek leállítását szorgalmazza.
„[Hámenei meggyilkolása] Irán szuverenitásának és biztonságának súlyos megsértése, ami szembemegy az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival” – áll a pekingi külügyminisztérium közleményében.
A kínai és az orosz külügyminiszter nemrég telefonon egyeztetett a közel-keleti helyzetről.
Az iráni Forradalmi Gárda lezárta az Irán és Omán között elterülő Hormuzi-szorost, ezen a mindössze 3 kilométer széles hajózási útvonallal rendelkező tengeri átjárón naponta több mint 20 millió hordó kőolaj halad át, ami a világ olajforgalmának nagyjából az ötöde. A kőolaj-exportáló országok közül Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak exportál ezen a folyosón keresztül nyersanyagot, főként Ázsia felé. Emellett Katar, a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-exportőre végzi majdnem a teljes LNG-forgalmának szállítmányozását a Hormuzi-szoroson keresztül.
Lapunknak Sárközy Miklós Irán-szakértő elmondta, hogy az iráni bizonytalan állapot megmutatkozik majd a világpiacon is. Szakértőnk szerint a Hormuzi-szoros lezárása miatt az egekbe szökhet a kőolaj ára, a bizonytalanság kihathat egyéb nyersanyagok, így a földgáz árára is. A WTI nyers kőolaj tekintetében közel három százalékpontos emelkedés látható az elmúlt két napban, a brent nyers kőolaj ára is nőtt, hordónként közel két dollárral az előrejelzések szerint.
Hétfőn reggel indul újra a kereskedés a tőzsdén, így aznap látszódik majd a konfliktus hatása konkrét számokban. A kőolaj drágulása mellett nőhet az arany, a svájci frank és bizonyos államkötvények iránti kereslet, mutatott rá a Világgazdaság. A magasabb olajár az energiavállalatok részvényeire is kihathat majd. A Roundhill Financial befektetési tanácsadó cég vezérigazgatója, Dave Mazza a Hormuzi-szorossal kapcsolatban azt nyilatkozta: „az jelenti a kockázatot, hogy mi lesz a hajózással; ha megnyitják a szorost, azt a részvények át tudják vészelni, ellenkező esetben nagy gond lehet.”
Az izraeli mentőszolgálatok közölték, hogy hat ember életét vesztette egy iráni légicsapás következtében a Jeruzsálemtől mintegy 30 kilométerre fekvő Bét Semes városában. A mentőszolgálat hozzátette, hogy több mint 20 sérültet kórházakba szállítottak, kettejük állapota kritikus.
Eddig ez a legtöbb emberéletet követelő iráni támadás Izraelben a háború kitörése óta. Az izraeli hadsereg közölte, hogy kutató-mentő szolgálatokat és egy helikoptert küldött a helyszínre.
A légicsapásban meghalt Ali Hámenei ajatollah halála miatt 40 napos gyász lép életbe Iránban március 1-jétől, írja az al-Dzsazíra. Az amerikai–izraeli támadás során életét vesztette több magas rangú iráni vezető, köztük Amir Naszirzadeh iráni védelmi miniszter és Mohammad Pakpúr, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, emellett meghalt az ajatollah lánya és több családtagja is.
Az 1979-es iszlám forradalom óta nem látott nagyságrendű események miatt Maszúd Peszeskján iráni elnök a gyászidőszak mellett hét munkaszüneti napot rendelt el az országban.
John Healey brit védelmi miniszter szerint a brit légvédelem lelőtt két olyan iráni rakétát, amely a Cipruson működő brit katonai támaszpontok felé tartott.
Healey a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió, majd a BBC közszolgálati médiatársaság vasárnapi hírműsorainak nyilatkozva elmondta: a rakétákkal Irán eredetileg valószínűleg nem a ciprusi brit katonai létesítményeket akarta támadni, de ezt még vizsgálják a szakértők.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a Bahreinben működő amerikai támaszponton, amelyet közvetlen iráni rakétatámadás ért, a becsapódások idején 300 brit katona tartózkodott, és ők alig néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszíneitől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap „cinikus gyilkosságnak” nevezte Ali Hámenei iráni legfőbb vezető és családtagjai megölését, amely szerinte „minden emberi erkölcsi normát és a nemzetközi jogot is megsértett”.
„Fogadja őszinte részvétemet az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője, Szajjid Ali Hámenei és családtagjai meggyilkolása miatt, amelyet az emberi erkölcs és a nemzetközi jog minden normájának cinikus semmibevételével követtek el” – írta Putyin Maszúd Peszeskján iráni elnöknek küldött üzenetében, amelyet a Kreml tett közzé.
Putyin azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországban Hámeneire „kiemelkedő államférfiként fognak emlékezni, aki rendkívül sokat tett az orosz–iráni baráti kapcsolatok fejlesztéséért és azok átfogó stratégiai partnerségi szintre emeléséért”.
„Kérem, tolmácsolja őszinte együttérzésemet és támogatásomat a legfőbb vezető családjának, barátainak, Irán kormányának és egész népének” – zárta üzenetét az orosz elnök.
Korábban arról írtunk, hogy hat tüntető vesztette életét a pakisztáni Karacsiban, miután demonstrálók megrohamozták az amerikai konzulátus erősen védett épületét. A helyi mentőszolgálatok most a CNN‑nel azt közölték: legalább kilenc halottról és harminc sérültről tudnak.
A tiltakozók Irán legfőbb vezetőjének halála miatt gyűltek össze a konzulátusnál, ahol több videó tanúsága szerint áttörték a kordonokat, és botokkal verték az épület ablakait. Az amerikai nagykövetség figyelmeztetést adott ki, több pakisztáni városban további demonstrációkra számítanak.
Asif HASSAN / AFP A rendőrség könnygázzal oszlatja az amerikai konzulátus előtt tüntető tömeget Karacsiban 2026. március 1-jén.
Továbbra is fennáll a légtérzár Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben, további tájékoztatás hétfőn várható, a magyar diplomáciai képviseletek addig is üzemelnek – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebookon.
A tárcavezető a Közel-Keleten tartózkodó magyar állampolgárok figyelmébe ajánlotta, hogy Katarban, valamint az Egyesült Arab Emírségekben a légtérzárat továbbra is fenntartják. „Az Etihad holnap hajnal 2 órára, a Qatar Airways holnap reggel 9 órára, az Emirates légitársaság pedig holnap délelőtt 11 órára ígért tájékoztatást a továbbiakról” – tudatta.
Az Egyesült Arab Emírségek kormányának hivatalos tájékoztatása szerint Omán és Szaúd-Arábia felé a szárazföldi határátkelők nyitva vannak, de nagyon hosszú a várakozási idő, és a hatóságok azt tanácsolják, hogy senki ne hagyja el a tartózkodási helyét. Döntés született arról is, hogy átvállalják az országban rekedt turisták szállásköltségeit
– folytatta.
„Nagykövetségeink, konzuli ügyeleteink és a call centerünk folyamatosan üzemelnek” – tette hozzá.
Hat tüntető meghalt, és húszan megsebesültek, miután demonstrálók megrohamozták az erősen védett amerikai konzulátust a pakisztáni Karacsiban – közölték helyi mentőszolgálatok. A rendőrség szerint több százan jelentek meg hirtelen az épületnél, a tiltakozás hátterében az USA és Izrael Irán elleni támadásai állhattak.
A CNN által hitelesített videókon látszik, ahogy a tüntetők áttörik a kordonokat, és botokkal verik az ablakokat, majd lángok csapnak fel az épületben; lövések hangja is hallható. Egyelőre nem ismert, hogyan halt meg a hat ember. Az amerikai személyzet mozgását már korábban is korlátozták a városban a feszült helyzet miatt.
Ali Hámenei ajatollah halála után egy háromtagú vezetői tanács vette át ideiglenesen Irán irányítását – jelentette az iráni állami média. A testület Maszúd Peszeskján elnökből, Golámhosszein Mohszeni-Edzsei igazságügyi vezetőből és az Őrök Tanácsának egyik tagjából áll, és addig gyakorolja a legfelsőbb vezető alkotmányos jogköreit, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése ki nem jelöli Hámenei utódját. Egyelőre nem ismert, ki kerülhet az ország élére.
A nagy befolyással bíró Őrök Tanácsa 12 tagból áll, és az iráni politikai rendszer egyik kulcsszereplője, amely nemcsak az alkotmányosságot felügyeli, hanem érdemben meghatározza, kik indulhatnak választásokon.
Az amerikai elnök, Donald Trump a CBS Newsnak úgy fogalmazott: „vannak jó jelöltek” Irán vezetésére, de neveket nem közölt, ugyanakkor újabb megtorlással fenyegette Teheránt, ha folytatódnak az iráni támadások. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a mostani hadműveletet „a történelem leghalálosabb és legprecízebb légicsapásának” nevezte, amelynek célja az iráni rakétaprogram és haditengerészet megsemmisítése volt.
A hatalmi vákuum lehetősége miatt megszólalt Reza Pahlavi is, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia. A Washington Postban megjelent írásában jelezte: kész szerepet vállalni egy átmeneti időszakban, amely során új alkotmányt fogadnának el népszavazással, majd nemzetközi felügyelet mellett szabad választásokat tartanának.
Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsában is kiéleződött a vita: Bahrein a térség arab államai nevében elítélte az iráni megtorló csapásokat, Irán ENSZ-nagykövete viszont az Egyesült Államokat okolta civilek haláláért, önvédelemre hivatkozva. Az amerikai ENSZ-nagykövet ugyancsak önvédelemre hivatkozott az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján.
ATTA KENARE / AFP Ali Hámenei ajatollahot gyászoló tömeg Irán fővárosában, Teheránban, 2026. március 1-jén
Szijjártó Péter közlése szerint a közel-keleti válság miatt a magyar külképviseletek folyamatosan dolgoznak, a konzuli call center megerősített létszámmal működik. A régióban tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyar állampolgárok száma egy nap alatt jelentősen nőtt: a reggeli 1893-ról estére 4144-re emelkedett. A nagykövetségek folyamatos kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, és arra kérik a magyarokat, hogy kövessék az ottani utasításokat.
A külügyminiszter szerint a térségben továbbra is intenzívek a harcok: Irán az éjszaka során folytatta a környező arab országok elleni rakéta- és dróntámadásokat. Az Egyesült Arab Emírségek felé 137 rakétát és 209 drónt indítottak. Több támadás érte a dubaji repülőteret is, köztük azt a terminált, amely a Magyarországra irányuló forgalmat bonyolítja. Csapások érték az abu-dzabi, dohai (Katar) és manamai (Bahrein) repülőtereket is.
A térség felett az aktív támadások miatt légtérzár van érvényben. A nagy légitársaságok, köztük a Qatar Airways és az Emirates, nem repülnek, utasaikat különböző szálláshelyeken helyezik el. Abu-Dzabi turisztikai hivatala jelezte: átvállalja a helyben rekedt turisták költségeit – tette hozzá a tárcavezető.
