A kritikus infrastruktúra védelme nem politikai show-műsor.
Így reagált Ruszin-Szendi Romulusz arra, ahogy Orbán Viktor és a kormánypropaganda a Barátság kőolajvezeték leállását kommunikálja, azt próbálva elhitetni, hogy a magyar energetikai rendszert Ukrajna szét akarja verni. Szerinte a választási kampányból biztonságpolitika lett, amikor a kormányfő bejelentette, hogy a kiemelt energetikai létesítményekhez katonákat, a támadások elhárításához szükséges eszközöket telepítenek.
Amikor egy kormány a választási kampány zaját katonai intézkedések hangjával próbálja felerősíteni, ott érdemes megállni egy pillanatra és tisztán gondolkodni.
Közösségi oldalán a volt vezérkari főnök, a Tisza Párt képviselőjelöltje azt írta, hogy a kritikus infrastruktúra védelme az egyik legkomolyabb nemzetbiztonsági feladat, ezért a magyar embereknek joguk van tisztán látni.
Az ukrán „támadás” kezelésének furcsaságairól
Az energiaellátást érintő fenyegetések kezelésére világos eljárásrend van a NATO-ban: ha egy tagállam kormánya fenyegetést érzékel a biztonságára nézvést, a szövetségesek azonnal konzultációt indítanak. Most azonban nem történt ilyen egyeztetés. Ruszin-Szendi Romulusz nem érti, hogy, ha valódi a fenyegetés, miért nem fordult szövetségeseinkhez a kormány, miért nem beszél arról, hogy a kőolajvezeték ukrajnai szakaszát az oroszok támadták meg.
A kritikus infrastruktúra védelme a NATO-ban kiemelt terület. A volt vezérkari főnök emlékeztetett rá, hogy a szövetség legmagasabb szintjén döntenek erről, külön szakmai központ foglalkozik operatív szinten az ilyen helyzetek kezelésével, ám Magyarország a többszöri felkérés ellenére sem csatlakozott a kezdeményezéshez.
Nem vagyunk tagja annak a szervezetnek, amely épp azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekre ma hivatkozva katonákat küldünk az utcákra.
Mivel az Európai Unió is kiemelt stratégiai területként kezeli a kritikus infrastruktúra védelmét, így Magyarország rendelkezésére állnának az európai és szövetségi mechanizmusok — csak élnie kellene velük.
A szavazatok miatt kell félelmet kelteni
A Tisza politikusa velük szerint a kormány azért nem fordult a NATO-hoz, mert
ott szakemberek ülnek le az asztalhoz — és ott véget ér a kampány. Mert, ha kimondja, hogy Oroszország a felelős, oda a narratíva. Mert, ha csatlakozik a vilniusi energiabiztonsági központhoz, ott valódi megoldások születnek — és a félelem megszűnik szavazatokat termelni.
Ruszin-Szendi arra jutott, hogy a kormány az energiabiztonság kérdését azért akarja kampányüzemmódban tartani, hogy félelmet, új ellenséget generáljon. Síklaki István szociálpszichológus szintén úgy vélte: a háborús fenyegetést nem véletlenül most húzta elő a Fidesz. A Népszavának azt mondta: a járőröző katonák és rendőrök látványa erősebb hatást gyakorolhat, mint bármilyen szöveg, de a propandafogáson könnyen átlátnak azok, akik nem hithű kormánypártiak.
