Orbán Viktor: Megtámadtak bennünket

Az interjú végén a magyar gazdaságot dicsérte, kijelentve: senki ne vegye garantáltnak, hogy teljes foglalkoztatás van, munkaalapú társadalom, és azt se gondolja senki, hogy háborús időkben, amikor a háború blokkolja a gazdaságot, a gazdaság tud fejlődni.

Orbán szerint példátlanok azok a jóléti intézkedések, amelyeket a magyar kormány ilyen körülmények között is képes volt bevezetni, Európa éppen a másik irányba halad, csak ezt a magyar emberek nem tudják. A beszélgetést azzal zárta, hogy a háborúból való kimaradás és a munkaalapú gazdaságpolitika fenntartása a két előfeltétele annak, hogy a magyarok életszínvonala ne csökkenjen, hanem emelkedjen. Végül a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy ezeket az eredményeket fenn is lehessen tartani, azt válaszolta: „pénz kell”. Valamint az, hogy a Magyarországon keletkező extraprofitot nem szabad kiengedni az országból, helyette oda kell adni a családoknak.

„Nem szabad engedni, hogy multik, Shellek meg Ersték bekerüljenek a kormányba és kivigyék a magyarok pénzét”– tette végül hozzá.

Orbán hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az ország egységesen álljon a kormány és a miniszterelnök mögött, hogy a háborúból ki tudjunk maradni. A riporter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar Péter is kijelentette már, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása kapcsán ellent tudna mondani az Uniónak és a Néppártnak.

Mindenki eldöntheti, hogy kinek mit hisz el. Én nem hiszem ezt, ilyen egyszerű

– szögezte le Orbán, visszautalva a Tisza korábbi Nemzet Hangja népszavazására, amelyben Orbán szerint arról döntöttek, hogy támogatják Ukrajna uniós csatlakozását. A Nemzeti Petíciót most szerinte azért kellett elindítani, hogy ezt a kérdést lezárják.

Orbán ismét visszatért a vélelmezett ukrán–Tisza kapcsolatra, azon elmélkedve, hogy hogyan tudnál nemet mondani, amikor ők fizetnek téged. Majd papírból felolvasva kijelentette, hogy az ukránok „nagyon magas értékű informatikai szolgáltatásokat adnak ellenszolgáltatás nélkül a Tiszának, szervezik a kampányukat”.

Az orosz–ukrán háború négyéves évfordulója kapcsán Orbán arról beszélt, hogy megtanultunk együtt élni a háborúval, szerinte részben azért, mert mindenki biztos lehetett abban, hogy nemzeti kormány van az ország élén, amely tett egy ígéretet.

„Azt mondtam, személyesen is, hogy olyan kormányt fogok alakítani, amely nem engedi, hogy Magyarországot belesodorjuk a háborúba. Eltelt négy év, és tényleg nem engedtük” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez egy kimaradós kormány, hiába van nyomás Kijev és Brüsszel részéről, Magyarország nem lép be a háborúba.

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, mindenki nyugodtan alhat” – jelentette ki a miniszterelnök, azzal együtt, hogy szerinte négy év elteltével nemhogy csökkent, nőtt a háborús veszély. Ennek legfőbb oka, hogy az amerikaiak kiszálltak az ukránok támogatásából. A diplomáciában még részt vesznek, de ott is fogy a türelmük, ha rövid időn belül nincs megállapodás, Orbán szerint az amerikaiak fel fognak hagyni a béketárgyalások gründolásával.

A miniszterelnök ezt követően egy papírt kezdett lobogtatni, amelyet elmondása szerint mostanában mindig magával hord, és amelyen az Európai Parlament határozata van, amely szorgalmazza, hogy multinacionális biztosító erőt küldjenek Ukrajnába. Ez pedig – Orbán szerint – a bizonyítéka annak, hogy Európa háborúzni akar. Ráadásul az ukránok be akarnak jönni az Európai Unióba.

Mindezeket összevetve Orbán szerint a következő két-három év a legveszélyesebb forgatókönyveket is valószínűvé teszi Magyarország számára.

Orbán ezt követően hosszan beszélt még arról, hogy nem lehetséges leválni az orosz olajról, „ezért is tartja veszélyesnek” Kapitány István – „a Tisza energiaembere, aki a Shelltől érkezett” – elképzeléseit, aki szerint hosszú távon lehetséges az egyoldalú orosz energiafüggés felszámolása.

Orbán szerint, ha nincs orosz olaj, akkor óriási áremelkedés, ezer forintos benzin és gazdasági káosz van, nem lehet egyszerűen kicserélni az orosz olajat nem orosz olajra, már csak a százhalombattai finomító képességei miatt sem. De hangsúlyozta: ez nem a miniszterelnökre tartozó szakkérdés.

Vajon a horvátok átengedik-e az országuk területén azt az orosz olajat, ami hajókon érkezne Magyarországra? – kapta meg a kérdést Orbán, aki erre azzal reagált: a horvátok 800 éve a barátaink, és ezt a barátságot fenn kell tartani.

A miniszterelnök szerint minden konfliktus mellett arra kell törekednünk, hogy ez a jó kapcsolat fennmaradjon – ennek egyébként a horvátok számára is fontosnak kellene lennie Orbán szerint, hiszen rengeteg magyar jár nyaralni Horvátországba, akik rengeteg pénzt hagynak ott.

A kormányfő szerint a magyar kormány csak azt várja a horvátoktól, hogy teljesítsék a szerződéses kötelezettségeiket. Álláspontja szerint, ha megérkezik a MOL tankerhajója a horvát kikötőbe, akkor az olajat ki kell emelni és csővezetéken eljuttatni Magyarországra. Ez Horvátország számára nem lehetőség, hanem kötelesség Orbán szerint, Zágráb nem teheti meg, hogy ne juttassa el az olajat Magyarország számára.

A miniszterelnök reagált arra, hogy az ellenzék riogatásként értékelte azt, hogy ő katonákat vezényelt ki az energetikai létesítményekhez. Orbán azt tanácsolta a Tisza Párt elnökének, szó szerint említve Magyar Pétert, hogy „tanulmányozza a tényeket”.

„Amit az ellenzék mond, az mese. Amit a Tisza mond, meg Magyar Péter, azért van, mert az ukránok finanszírozzák őket”– jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy „pontos tudásuk van arról”, hogy az ukránok finanszírozzák a Tisza Pártot és „nyakig benne vannak a Tisza Pártban”.

Orbán szerint az ukránok hazudnak, Zelenszkij nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy műszaki okai vannak annak, hogy még nem javult meg a vezeték. Orbán szerint sajnos a nyugati vezetők elhiszik, amit az ukrán elnök mond. A miniszterelnök szerint az egy naiv világ, Orbánék viszont azt mondják, hogy „ha nekünk mond egy ukrán valamit, háromszor ellenőrizzük”.

A miniszterelnök azt mondta, a magyar kormány felajánlotta, hogy „menjünk ki együtt és nézzük meg”, de az ukránok nem hajlandók fogadni egy tényfeltáró missziót – ez pedig a nyugatiak fejében is bekapcsolta a vészjelzőt a miniszterelnök szerint, sokan ma már belátják közülük, hogy az ukránok hazudnak.

„Az ukránok bármire képesek. Nem véletlenül kellett kirendelnem a katonákat is a kritikus fontosságú energialétesítményekhez” – szögezte le a miniszterelnök, megemlítve: ne felejtsük el, hogy az ukránok robbantották fel az Északi áramlatot is. „Állami terrorizmus. Velük állunk szemben” – tette hozzá.

A miniszterelnöki interjú azzal kezdődött, hogy Volodimir Zelenszkij még mindig nem indította újra a szállítást a Barátság vezetéken. Orbán elmondta, hogy nem kapott személyes választ az ukrán elnöktől a tegnapi Zelenszkijnek címzett levelére. Emlékeztetett rá, hogy az ukrajnai nagykövetünket ugyan behívták Kijevben, ahol mondtak mindenfélét, de ő ezt nem tekinti megfelelő reakciónak.

A kormányfő elmondta: az interjú vége után Robert Ficóval egyeztet majd telefonon, hogy az újabb magyar–szlovák közös fellépésről egyeztessenek annak érdekében, hogy kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.

Megtámadtak bennünket, olajblokád alá vettek. Most még nem az embereket, nem a városainkat, hanem a gazdaságunkat vették célba, hiszen, ha nincs kőolaj a Barátság vezetéken keresztül, abból gazdasági káosz lesz

– jelentette ki a miniszterelnök, elmondva, hogyha nem érkezik orosz olaj, akkor ezer forint fölé megy a benzin ára, összességében olyan áremelkedések jöhetnek az egész gazdaságban, amik káoszhoz vezethetnek.

„Támadás alatt állunk, ilyenkor védőintézkedéseket kell tenni” – mondta Orbán, emlékeztetve rá, hogy a dízelszállítást már leállították, az áramellátással azért nem teszik meg ezt, mert a határ túloldalán is magyarok laknak. A 90 milliárdos ukrán hitelt viszont megvétózzák.

(Az esetleges ukrán támadás lehetősége Rácz András Oroszország-szakértő szerint ugyanakkor kizárható.)