Az elmúlt három évben Izrael jelentősen javította stratégiai pozíciót a Közel-Keleten.
- A Hamász meggyengítésével és a Donald Trump-féle béketervben célul tűzött leszerelésével gázai fenyegetettsége jelentősen csökkent.
- A Hezbollah ellen intézett támadások mérsékelték Izrael fenyegetettségét Libanon felől, és történelmi mélypontra taszították az Irán által pénzelt terrorszervezetet.
- Júdea és Szamária szoros katonai kontrollja lehetővé tette, hogy a 2023. október 7-eihez hasonló terrorakcióra ezekről a területekről kiindulva nem kerülhetett sor.
- A szíriai események és Bassár el-Aszad elnök eltávolítása nyomán Izrael a Golán-fennsíkról kiindulva képes volt új, stratégiai pozíciókat létrehozni az ország déli részén (különös tekintettel a kiemelten fontos Hermon-hegyre).
- Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által végrehajtott 2025. májusi légicsapások a jemeni fronton gyengítették az Izraellel szemben rendre támadásokat indító húszikat.
- Az Iránnal vívott, az USA beavatkozását is eredményező tizenkét napos háború szintén Irán gyengeségeire mutatott rá, az utóbbi hónapokban kibontakozó tüntetéssorozat, valamint az Egyesült Államokkal közösen megindított támadás, a legfelsőbb vezető kiiktatása pedig történelmi kihívást intéz az iszlamista rezsimmel szemben.
A katonai sikerekkel párhuzamosan a Benjamin Netanjahu vezette Likud képes volt visszaszerezni elillanni látszó támogatottságát, és a miniszterelnök személyes megítélésén is sokat javított a folyamatos háborús helyzetben való helytállás.
A háború az október 7-i terrorcselekményt követő megindítása nyomán az ország szimpátiaindexe az európai országokban drámaian bezuhant, még az Izraellel az utóbbi évtizedekben szimpatizáló Németországban is. Bár a YouGov által megkérdezettek többsége nem vonta kétségbe a katonai válasz jogosságát, a válaszlépések vélt aránytalansága és a civil áldozatok magas száma kritika tárgyát képezte és képezi a mai napig. Különösen aggasztó a közvélemény korcsoportok szerinti megoszlása, mivel a fiatalabb korosztály jóval negatívabb képet fest a zsidó államról, mint az 50 év felettiek. A Focaldata 2024-es közvélemény-kutatása alapján a megkérdezett 18 és 24 év közti brit fiatalok több mint fele egyetértett azzal az állítással, mely szerint Izrael államának nem is kellene léteznie.
