Február 17-én rendkívül látványos és tudományos szempontból is jelentős égi jelenség figyelhető meg a Föld legdélibb kontinense, az Antarktisz felett: gyűrűs napfogyatkozás következik be – írja a Space.com.
A napfogyatkozás a következőképpen fog lezajlani:
- a részleges napfogyatkozás kezdetére magyar idő szerint 10:56-kor kerül sor,
- a maximális „tűzgyűrű”-látvány 13 óra 12-kor várható,
- a részleges napfogyatkozás vége 15:27 körül lesz.
Miért különleges ez az alkalom?
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint az antarktiszi helyszín különleges körülményeket teremt a jelenség tanulmányozásához. A kontinens nagy részét vastag jégtakaró borítja, és a légkör itt a Föld egyik legtisztábbja: rendkívül alacsony a levegő páratartalma, a légszennyezés gyakorlatilag elhanyagolható, és a turbulencia is kisebb, mint a mérsékelt övi területeken. Ezek a tényezők ideális feltételeket biztosítanak a napsugárzás pontos méréséhez, valamint annak vizsgálatához, hogy miként változik a Föld felszíne és légköre a beérkező sugárzási energia hirtelen csökkenésekor.
A napsugárzás intenzitásának csökkenése rövid időre mérhető hőmérséklet-visszaesést idéz elő a felszín közelében, valamint hatással van a légköri áramlásokra és az ionoszféra viselkedésére is. Ezek az adatok különösen értékesek, mivel az Antarktisz extrém környezete felerősíti azokat a folyamatokat, amelyek más földrajzi szélességeken nehezebben különíthetők el.
A február 17-i gyűrűs napfogyatkozás az Antarktisz felett jól példázza a Nap–Föld–Hold-rendszer rendkívüli pontossággal működő égi mechanikáját. És, bár a jéggel borított kontinens egén lezajló „tűzgyűrű”-jelenség szinte észrevétlen marad az emberek többsége számára, ne csüggedjünk, ugyanis idén augusztus 12-én Magyarországról is megfigyelhető lesz egy napfogyatkozás, bár tőlünk nézve csupán részleges lesz.
