A legfőbb ügyészi megbízatást kizárólag szakmai feladatnak tekintem – mondta az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nem gondolja, hogy „az ügyészi, jogalkalmazói munkának bármi köze lenne a politikához”, a felkérést és a megválasztást pedig szakmai kihívásnak tekintette.
MNB-ügy: 182 gigabyte-nyi adat
A legfőbb ügyészt az MNB-ügyben zajló, elhúzódó eljárásról is kérdezték, amely habár közel egy éve zajlik, még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Nagy szerint „a büntetőeljárások elhúzódása nem specifikus magyar jelenség”, ebben az ügyben pedig
A legfőbb ügyész jelezte, hogy „ezeket tüzetesen meg kell vizsgálni és elemezni”. „Az ügyben bonyolult céghálók és átutalások vannak, amelyeket alaposan fel kell térképezni. És csak ezt követően lehet megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény, illetve bizonyítani személyre lebontva a megalapozott gyanút”, tette hozzá.
Most úgy ítéljük meg, hogy a Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható. Az eljárást folyamatosan figyelemmel kísérjük
– fogalmazott Nagy, aki bízik benne, hogy a Szőlő utcai ügyben „a tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik egy olyan végkifejlet, amikor már látszódik a nyomozás vége”. Hozzátette: az ügyben eddig tizenegy gyanúsított van, majd leszögezte: „a legutóbbi jelentések alapján vannak még elvarratlan szálak”.
Völner–Schadl-ügy
Az interjúban szóba került a Völner–Schadl-ügy is, hiszen itt még mindig első foknál tart a per. Ezzel kapcsolatban Nagy úgy nyilatkozott: „Ne tőlem kérdezze, hogy három és fél év után miért ott tartunk, ahol. Az sem szerencsés, ha az ügyészség a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra tesz indítványt a vádiratban, a bíróság mégis úgy dönt, hogy a vádlott az eljárás alatt zavartalanul folytathatja ügyvédi tevékenységét. A bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. Megtettük észrevételeinket, tiltakoztunk a döntés ellen. Ennél többet nem tehettünk.”
