Magyarországon az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya továbbra is elmarad az Európai Unió átlagától, ugyanakkor a különbség már nem jelentős. Az Eurostat adatai szerint az EU-tagállamokban az adóbevételek aránya a GDP közel 40 százalékát teszi ki, ami némileg magasabb a magyarországi értéknél – derül ki a Niveus elemzéséből.
Az adóbevételek szerepe erősödik a költségvetésben
Összességében a 39 546 milliárd forintos bevételi főösszegből közel 20 000 milliárd forint származhat adóbevételekből 2026-ban, ez a bevételek 51%-a.
A teljes adóbevételen belül a fogyasztási típusú adók – elsősorban az áfa és a jövedéki adók – aránya meghaladja az 55 százalékot, ami jól mutatja a magyar adórendszer fogyasztásközpontú jellegét. Miközben a vállalkozások hozzájárulása – arányaiban továbbra is alacsony marad (a teljes adóbevétel alig 10 százaléka)
Továbbra is az áfa a legnagyobb bevételi forrás
A Niveus számítása szerint a 2026-ra elfogadott költségvetés alapján a legjelentősebb adóbevétel továbbra is az általános forgalmi adóból származik,
- az állam mintegy 8793 milliárd forint áfabevétellel számol.
- A második legnagyobb tételt a személyi jövedelemadó jelenti, közel 4837 milliárd forinttal,
amely a lakosság által teljesített, összességében 5264 milliárd forintos befizetések meghatározó részét adja. A harmadik a jövedéki adó, amelyből a költségvetés 1796 milliárd forintot remél.
A vállalkozások hozzájárulása továbbra is alacsony
Ezzel szemben a vállalkozásoktól származó, adójellegű bevételek összege mintegy 2192 milliárd forint, amely nem sokkal haladja meg a jövedéki adóból származó bevételt. Ezen belül
- a legnagyobb tétel a társasági adó, 1258 milliárd forinttal,
amelyet a kiskereskedelmi adó és a kisvállalati adó (KIVA) követ, egyenként közel 300 milliárd forintos nagyságrendben.
A vállalkozások által befizetett adók aránya a teljes költségvetési bevételhez képest kevesebb, mint 6 százalék, ami elsősorban az alacsony társasági adókulcsnak, valamint a vállalkozások számára elérhető kedvező adózási konstrukcióknak köszönhető
– emelte ki a z anyagot jegyző cég partnere, Bagdi Lajos.
Nemzetközi kitekintés
Nemzetközi összehasonlításban Írországban például szintén jelentős a fogyasztási adók súlya, ugyanakkor ott a személyi jövedelemadó és a társasági adó nagyobb arányt képvisel az állami bevételek között. Németországban pedig a szociális hozzájárulások szerepe különösen meghatározó.
A közép-kelet-európai régióban Lengyelország adóbevételeinek GDP-arányos szintje magasabb Magyarországénál, ami részben a szigorúbb adóbeszedési struktúrának, részben a munkát terhelő adók nagyobb mértékének köszönhető. Szlovákia és Csehország szintén az EU-átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor az egyes adónemek közötti megoszlás országonként eltérő képet mutat.
