Kultúra

Egy ritka Gutenberg-biblia lapjára bukkantak a Széchényi Könyvtárban

Bajor Nemzeti Könyvtár / Wikimedia Commons
Egy harminchat soros Gutenberg-biblia részlete.
Bajor Nemzeti Könyvtár / Wikimedia Commons
Egy harminchat soros Gutenberg-biblia részlete.
Az 1460 körül született lap már a második töredék, amit Magyarországon eddig felfedeztek.

Egy különlegesen ritka, ötszázhatvan éves ősnyomtatvány, az úgynevezett 36 soros Gutenberg-biblia pergamenre nyomtatott töredéke került elő az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményében – közölte a nemzeti gyűjtemény csütörtökön az MTI-vel. A felfedezést az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának katalogizáló munkája során Szovák Márton, a könyvtár kutatója tette.

A közlemény szerint a felfedezés különlegességét az adja, hogy a harminchat soros Biblia a híres negyvenkét soros verziónál is ritkább: világszerte mindössze 76 példányt tartanak számon belőle, Magyarországon pedig ez már a második ismert töredék.

A most azonosított lap Dániel próféta könyvének 7. fejezetéből tartalmaz részleteket, és a könyv kötésére fordítva, fejjel lefelé került.

A lelet egy 16. századi kötet, Hannard van Gameren Authoritates Ciceronis, Plinii et aliorum scriptorum in conscribendis epistolis observandae (Ingolstadt, Alexander és Samuel Weissenhorn, 1566) kötéseként maradt fenn. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a töredék a ritka Biblia egyik példányából származik, abból a kiadványból, amelyet Johannes Gutenberg betűtípusával a bambergi püspök megrendelésére nyomtattak 1461 előtt.

A pergamentöredéket rejtő kötet első ismert tulajdonosa Johann Gabler volt, aki 1570-től Ingolstadtban tanult, és bejegyzései szerint 1574-ben birtokolta a könyvet. A későbbi, 1605-ös évszámmal jelzett tulajdonosi monogram (I G D) a kötet további útját dokumentálja. A 18–19. század fordulóján a mű Jankovich Miklós (könyv-, régiség- és műgyűjtő, történész, 1772–1846) gyűjteményébe, majd megvásárlásával a nemzeti könyvtár tulajdonába került.

A töredék az OSZK-ban a 16. századi kiadványok online katalogizálása során került elő, amikor a bibliográfiai adatok kiegészülnek az egyes példányok egyedi jellemzőivel: a teljesség, a proveniencia (azaz a korábbi tulajdonosok) és a különleges kötések leírásával.

A közleményben kiemelték: a pergamenbe kötött lelet jelentőségét az adja, hogy közvetlen kapcsolatot teremt a könyvnyomtatás hajnalával, Gutenberg műhelyének örökségével. A rusztikus betűképe Gutenberg kísérletező korszakát idézi meg.

Az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának mostani felfedezése nemcsak a magyarországi könyvtári kincsek gazdagságára világít rá, hanem arra is, hogy a már katalogizált gyűjtemények polcain is új felfedezések várhatnak – olvasható a közleményben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik