Rohangáló kutyák varázsolják színes kavalkáddá a téli lakótelepet, a fehér havon világít a sok pulcsi és kabát: rózsaszín, sárga, terepszínű, kapucnis, prémmel szegélyezett, csillámos – mint egy divatbemutató. Főleg a kicsik vannak nyakig beöltöztetve, de néhány nagyobb testű eben is látni komolyabb darabokat. Sokan vannak, egy-egy rosszalló pillantás hatására szinte rossz gazdának érzem magam, amiért az enyém már percek óta „csupaszon” fekszik a hóban, felváltva rágja a labdáját és a jeget. Amennyiben kérdeznék, szívesen elmondanám, hogy ő így érzi jól magát, ha fázna, vélhetően nem feküdne ott. Miért is tenné?
A kisördög azért mégis ráül a vállamra: tényleg így van? Mikor indokolt ruhát, kabátot, pulcsit adni a kutyára, és mikortól fordul a féltő gondoskodás ártó gondoskodásba? A macskát is fel kellene öltöztetni a mínuszokban? Dr. Fodor Kinga állatorvost, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállattudományi és Állatvédelmi Tanszékének vezetőjét kérdeztük.
