Carlos Alberto Coelho szülőhazájában, Argentínában csapott le egy ukrán művész szobrára, hogy harmadik hazájában, váli borbirtokán állítsa ki. Importált nyerges vontatót, gyártott alumíniumötvözetet, majd annak nyereségéből magyar borászata mellé beszerzett egy kaliforniait is. Két magyar politikai dinasztiába is benősült, de kívülállónak tartja magát. Azt mondja, az argentinok jobban tudják, hogyan kell bánni a hússal, amit egyik éttermében demonstrál, míg a másikkal egyenesen Michelin-csillagra hajt egy óbudai gyártelepen kialakított loftban. A patagóniai, Los Angeles-i és jó ideje budai Carlos Alberto Coelho története.
Úgy mutatkozott be, mint az új Magyarország alapító atyáinak egyike. Mi mondatja ezt önnel?
Először 1987-ben jártam itt, úgyhogy mindent láttam az átalakulásból. A félig magyar, félig német feleségemmel érkeztem, és egyből beleszerettem az országba. Jártam Budapesten és Kelet-Magyarországon, azon belül Tiszafüreden is, ahol később összeházasodtunk.
