Természetünknél fogva antropomorfizáljuk, azaz emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel környezetünket, amelyet leginkább az állatvilág kapcsán figyelhetünk meg. Elég pusztán az egyiptomi panteon isteneire, Ezópusz meséire vagy La Fontaine fabuláira utalnunk ehelyütt.
A fenti, rövidke intermezzo nem rendelkezik Fekete István regényeinek mélységével és szerencsére a hosszával sem. Valódi története sincsen, csak egy apró részlet, nem is igazi házi videó, de frappáns sztori nélkül se mondja senki, hogy nem ennivaló a macsek, ahogy illedelmesen, keresztbe tett lábakkal üldögél!
