A fekete halál a történelem egyik legnagyobb világjárványa volt, amely 1347 és 1353 között söpört végig Európán, becslések szerint mintegy 50 millió ember halálát okozva. Most pedig úgy tűnik, hogy felfedezték a járvány egyik első tudományos bizonyítékát a Brit-szigeteken, egy 14. századból származó, edinburgh-i fiú maradványain – írja a BBC.
Az eredetileg 1981-ben, a Szent Egyed-katedrális építkezésénél feltárt maradványokat új, részletes elemzésnek vetették alá fejlett módszerekkel, beleértve az ősi DNS-szekvenálást, az izotópos analízist és a radiokarbonos kormeghatározást. A gyermek fogain lévő lepedékben pedig felfedezték a bubópestis baktériumának kórokozóit. John Lawson, az Edinburgh Városi Tanács régészeti kurátora szerint a felfedezés „nagyon izgalmas”.
A maradvány, amely a tesztek szerint 1300 és 1370 közé datálható, egyike volt annak a 115 csontváznak, amelyeket közel 45 évvel ezelőtt ástak ki, hogy helyet csináljanak a Royal Mile-on található székesegyház lépcsőinek.
Tudjuk, hogy a fekete halál valóban megtörtént, de az a tény, hogy most már történelmi eseményekhez tudjuk kötni ezt a személyt, az igazán izgalmas
– mondta Lawson.
A bubópestis a leggyakoribb pestistípus, amelyet a Yersinia pestisbaktérium okoz, és a betegségre a „bubóknak” nevezett duzzadt nyirokcsomók jellemzők. A fekete halál elnevezés valószínűleg a bőrkárosodások és a szövetek elhalása (üszkösödés) miatt jelent meg a közbeszédben, aminek hatására egyes esetekben a bőr feketévé változhatott. A betegség a csontokon nem mutatkozott meg, csak modern DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani.
A kutatók jelezték, hogy korábbi munkáik során még azt is meg tudták állapítani, hogy hol születtek a 12. század és 1560 között eltemetett emberek. A tesztek „elképesztő” betekintést nyújtottak Edinburgh legkorábbi lakóinak életébe, étrendjébe, egészségi állapotába, származásába és személyazonosságába.
