A Margitszigeten a járókelők kezdték meg a szerencsétlenül járt harminc év körüli nő újraélesztését, amelyet aztán a mentők folytattak. A sikeres beavatkozás után a sérültet az Állami Egészségügyi Központba (ÁEK) szállították – mondta Valics Dezső, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese. A Pilisszentkereszten szerencsétlenül járt férfi csak könnyebben sérült meg, de megfigyelésre őt is bevitték az ÁEK-ba.
Félelmetes és veszélyes is
A villám valójában egy légköri kisülés: a zivatarfelhőben a feláramlás során a vízcseppek és a jégdarabkák súrlódásával töltésszétválasztódás indul be. A pozitív és negatív töltésű részecskék között elektromos kisülések jönnek létre, akár a felhők között, a felhőn belül vagy a felhő és a talaj, főként annak kiemelkedő részei között. A rövid kisülések hatalmas, 30-40 ezer amperes áramerősséget hordoznak. A villámlás felforrósítja a levegőt, amely hirtelen kitágul és „hozzácsapódik” a környező légrétegeknek, ami óriási robajjal jár. Ilyenkor „dörög az ég”.
Forrás: wikipedia.hu
Amellett, hogy meglehetősen félelmetes, a villámlás életveszélyes is lehet, mint ezt a fenti eset is mutatja, de ha nem is sérül meg senki, az elektromos kisülések potenciális veszélyt jelentenek az elektromos berendezésekre, és komoly károkat okozhatnak a villamoshálózatban. Otthonainkat a jól vezető fémből készült, földelt villámhárító hivatott megvédeni a villámcsapástól, ami „begyűjti”, majd a talajba vezeti a kisülést. Az elektromosság a „legrövidebb utat keresi”, így a villám is a magasabbra helyezett vezetőbe fog belecsapni. Ám a szabadban életveszélyt jelent a villámlás még akkor is, ha igen csekély az embert közvetlen érő villámcsapás esélye.
Simuljunk a környezetbe
A legrosszabb hely ilyenkor a sík vidék, a kopár hegytető, vagy a víz, azaz minden olyan hely, ahol a legmagasabbra nyúló tereptárgy maga az ember feje. Nem véletlen, hogy a legtöbb villámcsapás a golfozókat éri. Ha tehát vihar közeleg, ajánlatos kimenni a vízből, ha pedig a pusztán ér utol minket, le kell feküdni a földre. Veszélyes lehet az erdő is, ahol a villámcsapás vagy erős szél miatt fák, faágak dőlhetnek az emberre.
Autóban utazva nincs mitől tartani, de ha villám csapott a járműbe, egy ideig ne próbáljunk meg kiszállni. A gumik ugyanis a föld felé szigetelik az autót, jó időbe telhet, amíg az elektromosság a levegő közvetítésével távozik a vázból. Fenti jelenségre az úgynevezett Faraday-kalitka ad magyarázatot, ahol a fémváz „körbevezeti” a villámból származó egynemű töltéseket, amelyek ezáltal taszítják egymást, az elektromos erőtér nem hatol a kalitka belsejébe. Ugyanezen okból a mai modern technológiai viszonyok között önmagában a villámtevékenység nem okoz repülőgép-katasztrófát.
