Fotó: MTI / Kollányi Péter
Váratlan fordulatnak tűnt, amikor Matolcsy nemzetgazdasági miniszter – Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és Szász Károly PSZÁF-elnök jelenlétében – bejelentette: a kormány nem tesz újabb egyoldalú lépéseket a devizahitelesek megmentéséért, a megoldást közösen keresi a bankszektorral.
Az online hírportál névtelenséget kérő banki forrásai szerint Csányi Sándor “határozott hangnemben” adta elő véleményét a kormányfőnek a bankokkal szembeni ellenséges kormányzati magatartásról, annak káros következményeiről. A pénzintézeti képviselők szerint a “fiúk belátták, hogy túllőttek a célon”, de az Orbán-Csányi találka is kellett ahhoz, hogy meginduljon a párbeszéd. Ugyanakkor vannak olyan borúlátó jóslatok is, amelyek szerint ez csak tűzszünet, a retorikai fordulat nem feltétlenül hoz tartós békét.
A bankszövetség hat bankot jelölt ki (az OTP-t, az Erstét, az FHB-t, a K&H-t, a CIB-et és a Raiffeisent) a devizaadósokat mentő javaslatok kidolgozására, erre a munkára a kormány által egyeztetett módon két hét áll rendelkezésre. Az [origo] információi szerint a Bankszövetség által kijelölt munkacsoport hétfőn délután ült össze először. A részletekről azonban egyelőre nem mondtak konkrétumokat a munkacsoport tevékenységét ismerő források, mondván, még csak ötletelés és számolás zajlik. Egyikük hozzátette: “Bármit is javasolunk majd, az a végtörlesztésnél csak jobb lehet.”
Az Európai Központi Bank szerint a magyar gazdaság egészét és az államháztartást is hátrányosan befolyásoló hatásokkal járhat a devizaalapú kölcsönök rögzített árfolyamon való végtörlesztését lehetővé tévő rendszer. Az intézet honlapján kedden megjelent és a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére alkotott összeállítás öt pontban fogalmazza meg aggályait.
