Belföld

Gulyás: Schmitt csak úgy nem oszlathatja fel a parlamentet

Részben biztosan visszaállítják az Alkotmánybíróság ősszel megnyirbált jogkörét, és vélhetően szűkül a sarkalatos törvények köre - mondta el a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja az fn.hu-nak. Villáminterjú.

Csütörtökön tárgyalja a Fidesz-KDNP frakció a készülő Alkotmányhoz a normaszöveg tervezetét. Elárulná, hogy az államhatalom fékei és az egyensúlyai szempontjából milyen változtatásokat terveznek? Például az Alkotmánybíróság megnyirbált jogkörét visszaállítják-e?

Erről még nem tudok tájékoztatást adni. A tervezetben szerint részben biztosan visszaállítjuk. A konkrét döntésnek még meg kell születnie, de részben biztosan.

Még a csütörtökön tárgyalandó tervezetben is lehet változtatás?

A tervezetnek még folyik a pontosítása.

Korábban szóba került egy olyan elképzelés is, hogy a köztársasági elnök alkotmányos válsághelyzet esetén feloszlathatná a parlamentet. Ez szerepel-e még a tervezetben?

Azt, hogy a súlyos bizalomvesztés miatt bekövetkezett alkotmányos válság esetén a köztársasági elnök feloszlathassa a parlamentet, én mindig is elleneztem. Ez nem lesz része a tervezetnek.

A sarkalatos, kétharmados törvények köre az új alkotmány elfogadásával bővülni, vagy szűkülni fog?

Ezt egy táblázatban lehet majd látni. Van, ami kikerül, és lesz egy-kettő, ami pedig be. Nem tudom a szaldót, de inkább kevesebb lesz.

Lövétei István alkotmányjogász arról nyilatkozott nekünk, hogy ezek a kétharmados törvények gúzsba kötik a parlamentáris kormányzatot. Jelenleg persze most önöknek ez nem jelent korlátot, de hosszú távon a választáson győztes politikai erőket túl sok kompromisszumra kényszeríti…

Ez csak részben igaz, mert az utóbbi húsz évben is lehetett kormányozni. Emellett én is azt gondolom, hogy ha lehet, akkor minél kevesebb legyen a sarkalatos törvény. Itt elsősorban az alapjogi törvények azok, amelyek változtatásánál indokolt a kétharmados szabályozás fenntartása. A már elért alapjogvédelmi szintet ugyanis az Alkotmánybíróság képes garantálni. Miután az új alkotmány az alapjogi védelmen nem változtat, vagy csak kiteljesíti, nem áll fenn a veszély, hogy valaki alkotmánysértően megváltoztatja például a gyülekezési, vagy egyesülési törvényt, mert akkor azt az Alkotmánybíróság megsemmisíti.

A csütörtökön tárgyalandó normaszöveg tervezetét mikor hozzák nyilvánosságra?

Úgy gondolom, hogy csütörtökön már mindenképpen nyilvánossá kell tennünk ismerve a zárt frakcióüléseinkről szóló „élő” közvetítéseket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik