Lisszabonból tért haza Angliába egy fapados légijárattal Chelsea Dickenson, a brit Metro munkatársa. A kabinba csak egy maximum 40 x 30 x 20 centiméteres kézipoggyászt vihetett fel magával és tudta, hogy abba messze nem fog beleférni az összes holmija.
Egy divatáruházban keresett vészmegoldást és meg is találta egy 5 euróra (kb 2 ezer forintra) leértékelt, nagyméretű melltartóban. Arra gondolt, ha meg lehet azt csinálni, hogy valaki több öltözetnyi ruhát vesz magára beszállás előtt, ő miért ne próbálhatná ki, hogy egy ruhákkal kitömött melltartót vesz magára.
Dickenson azt írja, tartott tőle, hogy gondjai lehetnek, ha ruhákkal kitömött, túlméteres melltartóval próbál átmenni a biztonsági ellenőrzésen, ezért ott még minden a hátizsákjában volt, majd az ellenőrzés után bement az első mosdóba. Egy fülkében rávette a búzára a túlméretes melltartót, aztán a kosarakba beletömködött annyi ruhát, amennyit csak tudott, végül magára vette a dzsekijét.
A fiatal nő azt írja, a ruhatára nagyjából felét sikerült a melltartóba gyömöszölnie. Bár mindez januárban történt, nagyon gyorsan melege lett. A beszállókapunál kicsit izgult, hogy mi lesz, ha kérdőre vonják, de a szeme sem rebbent senkinek.
A fiatal nő alig várta, hogy végre a helyére érjen és megszabaduljon terhétől, amivel vidám pillanatokat okozott több utastársának. Bár a melltartótrükk bevált, az írja, nem csinálná meg még egyszer. Egyrészt, mert túl sok holmit nem lehet a melltartókba pakolni anélkül, hogy az ember elkezdjen nevetségesen természetellenesen kinézni, másrészt pedig azért, mert elég ciki nyilvánosan megszabadulni a plusztehertől.
Chelsea Dickenson szerint vannak egyszerűbb módszerek is: például egy nyakpárna kitömése ruhákkal, egy sokzsebes horgászmellény bevetése, vagy egy duty-freeből származó szatyor megtöltése ruhákkal. Szerinte az is működhet, ha az utas az engedélyezett méretnél valamivel nagyobb kézipoggyásszal érkezik a beszállókapuhoz, a személyzet a legtöbb esetben nem törődik vele.
