Bár az önkormányzati választások éjszakáján Botka László azt üzente a kormányfőnek, hogy Szegeden gyakorolhatja majd a nemzeti együttműködést, az elmúlt hónapokban a jobboldali többségű közgyűlés mindent megtett, hogy korlátozza a szocialista politikus mozgásterét. A szegedi városvezetőnek csupán egy általános helyettest szavaztak meg, az alpolgármesteri feladatokat – a Fidesz-frakció tagjaiból álló – tanácsnokok látják el, a közgyűlés több jogkört is elvett a polgármestertől és leváltotta a városi cégek vezetőinek nagy részét.
Februárban valóságos nyilatkozatháború alakult ki a költségvetésről. A jobboldal „lediktátorozta” a polgármestert, Botka László pedig felvetette egy új választás lehetőségét. Végül Botka jelentős politikai diadalt aratott, amikor február végén a közgyűlés két ellenszavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta a város idei költségvetését. A Bohács Zsolt vezette Fidesz-frakció pedig nemcsak megszavazta a 2011-es költségvetést, hanem a jegyző, valamint a többi önkormányzati cégvezető menesztését is levette a napirendről.
Kinek kedvezne egy időközi választás?
„Nem tartok semmiféle megmérettetéstől, és ha a jobboldal működésképtelenné teszi a várost és nincs más megoldás: állok elébe, legyenek új választások” – nyilatkozta az fn.hu-nak Botka László. A szocialista polgármester egyelőre kerülné az időközi választást, mert mint mondta: „elvonja a figyelmet a valóban fontos dolgokról és a politikai csatározást helyezi középpontba”. A város működését tartja szem előtt a Fidesz szegedi elnöke, Gyimesi László is. Szerinte „időközi választás akkor lehet, ha nem tud működni a közgyűlés”.
Botka László nyilatkozik. Fotó: Rosta Tibor / MTI
A helyi közéletet ismerők azt gondolják, egyelőre egyik félnek sem érdeke az időközi választás: túl népszerű a kormány, ahogy túl népszerű Botka is, így nem lehet felmérni egy esetleges választás végeredményét. Ráadásul a szocialista politikus számára saját pártja is rejteget meglepetéseket. Korábban szóba került Botka neve, mint az MSZP potenciális kormányfőjelöltje, de úgy tűnik, hogy a Mesterházy vezette pártban mintha nem találná saját helyét.
Kutatják a szegedi BKV-ügyet
A szegedi jobboldal igyekszik kikezdeni Botka „városépítő-image-ét”. A Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság január óta vizsgálódik az önkormányzati cégeknél, hátha rábukkan a szegedi BKV-ügyre.
A polgármester szerint a több hónapos kutakodásnak eddig semmi eredménye. Másként látja ezt Gyimesi László, aki az ideiglenes bizottság elnöke is. A politikus a napokban kapta kézhez az első jelentést. „Ez a Környezetgazdálkodási Kft-ről készült el, s igen vaskos anyag lett” – utalva arra, hogy a revizorok találtak visszásságokat.
„A város szempontjából vannak hasznos és haszontalan tervek, ötletek, beruházások. Amit hasznosnak tartunk azt támogatjuk, amit haszontalannak, azt nem” – válaszolt a jobb- és a baloldal együttműködését firtató kérdésre a Fidesz elnöke, aki hozzátette: „a szegediek érdekében sok kérdésben tabula rasat szeretnénk, függetlenül attól, hogy kinek milyen érdekét sérti”.
Létezik-e a Fidesz a Jobbik nélkül?
Bár a Jobbik Szegeden az országos átlag alatt szerepelt, egyetlen képviselőjük, Keresztúri Farkas Csaba mégis a mérleg nyelvét játssza a közgyűlésben. Több, neve elhallgatását kérő fideszes szerint, Keresztúri jelentős árat kér támogatása fejében. Eddig két városi cég élére is a Jobbik protezsáltja került. A legutóbbi közgyűlésen pedig azért nem került napirendre további városi cégvezetők kirúgása, mert Keresztúri Farkas nem támogatta, így a jobboldalnak nem volt többsége. Fideszes források szerint a Jobbik túl sokat kért, ezért nem tudtak megegyezni.
Gyimesi László azonban tagadja, hogy pártjának bármi kapcsolata lenne a radikális-jobboldali párttal. „ A Fidesznek annyi köze van a Jobbikhoz, mint az LMP-hez, vagy az MSZP-hez. Ugyanannak a városnak a Közgyűlésében rendelkeznek képviselettel” – tette hozzá a Fidesz elnöke.
Asztal nélküli tanácsnokok
Az alpolgármesteri feladatokat ellátó négy fideszes tanácsnok – a város ügyeiről – a párt székházában kénytelen tárgyalni, ugyanis se asztaluk, se szobájuk a polgármesteri hivatalban.
„A költségvetésen kívül még nem merült föl olyan kérdés, amelynek megoldása során a tanácsnokok és a polgármester együtt dolgozott volna ki valamilyen javaslatot” – válaszolta a Fidesz helyi elnöke, aki maga is tanácsnoki pozíciót tölt be. Botka László már kissé sarkosabban fogalmaz: „én bárkivel együtt tudok működni, ha Szeged javát, fejlődését szolgálja. A tanácsnok urak azonban értékelhető, épkézláb ötletet még nem igazán tettek le az asztalra”.
A „hontalan” szegedi tanácsnokok esete is felveti a kérdést: működőképes-e ez a rendszer, képes-e a jobb- és a baloldal felülkerekedni a kisstílű politikai vitákon, valamint Orbán Viktor és a Fidesz számára mennyire stratégiai kérdés az egyetlen szocialista nagyváros „bevétele”.
Szeged, a trendtörő
Tavaly október 3-án a szegediek harmadszorra választották meg polgármesternek a szocialista Botka Lászlót. A közgyűlésben azonban a jobboldalnak lett többsége. A szegedi 29 fős közgyűlésbe – a polgármesterrel együtt – 13 szocialista, 14 fideszes, 1 jobbikos és 1 LMP-képviselő jutott be.
