Áprilisban kezdődnek az egyeztetések a piaci szereplők, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium között, és júliusra állhatnak össze a konkrét intézkedések a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakításával kapcsolatban – írja a Magyar Nemzet. Egyelőre nem tudni konkrétumokat: se a Széll Kálmán tervben, sem pedig Szócska Milkós egészségügyi államtitkár nyilatkozataiban nem szerepelnek azok. Az azonban igen, hogy két év alatt a gyógyszerkassza egyharmadát, azaz 120 milliárd forintot spórolna meg az állam. Ezt pedig úgy tenné, hogy a gyógyszerár se emelkedjen, és az adófizetők pénzéből is kevesebbet kelljen költeni rá – ez pedig a lap által megkérdezett szakértők szerint aligha fog sikerülni.
A szakértők nagy része szerint ugyanis a gyártók már így is komoly terheket viselnek: minden tb-támogatott szer után 12 százalékot kell befizetniük, az orvoslátogatók után is fizetnek és a volumenszerződések alapján is. Így a cégekre hárított teher növekedésére az érintetteknek költségcsökkentéssel kell reagálniuk, ami akár egyes cégek magyar piacról való kivonulását is magával hozhatja, ami GDP-visszaesést eredményezhet.
A spórolási technikák között számos lehetőséget vetettek fel a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők, úgy mint a 100 százalékban támogatott gyógyszerek kivétele a közgyógyellátásból vagy az ezen készítmények után bevezetett 300 forintos „dobozdíj”. De szóba jött a t-támogatások általános csökkentése is.
A lap azt is hangsúlyozza, hogy a változások nemcsak a betegeknek és a gyártóknak hozhatnak többletkiadásokat, de a patikusoknak is, hiszen az ő árrésük is visszaesik.
