Magyarország EU-elnöki féléve egybeesik hazánk megújításával – ezt Orbán Viktor jelentette ki ma az Országgyűlésben. E küzdelemben Magyarország „nem hunyászkodik meg”, „kiáll saját igazáért”, „vállalja a konfliktusokat”, valamint „képes érvényesíteni az érdekeit, hogy polgárainak nagyobb biztonságot teremtsen”.
Sőt: „Magyarország ma erősebb, függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt.” Mindezeknek köszönhetően tudunk segíteni Európának is a megújulásban – véli a kormányfő.
Orbán Viktor szerint 2011 a kommunizmus bukása utáni legnehezebb év, és „Magyarország pont ezt fogta ki”. A gazdasági válság nehézségei mellé megkaptuk az észak-afrikai válságokat és a Japánt ért katasztrófa keltette problémákat.
Orbán Viktor úgy ítéli meg: Európa és Magyarország is megújításra szorul. Elsőként ismertük fel a megújulás szükségességét, és szintén elsőként ismertük fel, hogy a nyugati világ válsága „érvénytelenné tette a régi eszközöket” – mondta a kormányfő.
„Mi, magyarok, megértettük a probléma természetét” – így a miniszterelnök. Aki szerint a feladat nem az, hogy visszataláljunk a válság előtti Európához, hanem az, hogy kitörjünk a megszokott körből, aminek központi kérdése az államadósságok csökkentése. Az új célhoz új eszközök is kellenek, mint például a bankadó és a „multiadó”.
„A részalakítás nem vezet sehová” – jelentette ki Orbán. Aki azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az eddigi gyakorlattal szemben „Európában és Magyarországon is az emberekről kell szóljon a politika”. Pontosabban: e szempontból már csak a kontinensnek kell változnia, ugyanis hazánkban immár megvalósult a nemes cél.
A sikeres magyar elnökséget illusztrálandó adatokat is sorolt a kormányfő: Brüsszelben 750 munkatanácsülést vezényeltünk le, plusz 16 tanácsülést és 9 informális miniszteri ülést. Több témát is kiemelt Orbán. Egyebek mellett büszke arra, hogy immár egymillió uniós polgár aláírásával bármely témában népi kezdeményezés vihető az EP elé. Valamint a következőkre is: politikai megállapodást hoztunk tető alá a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos informálásáról, közös agrárpolitikai stratégiát fogadott el az unió, „fontos döntések születtek az energiacsúcs ülésén”, és „megteremtettük az egységes szabadalmi oltalmat Európában”.
Orbán Viktor szóba hozta a német-francia versenyképességi paktumot, az Euro pluszt, amihez Magyarország nem csatlakozott. A hatpontos paktum öt pontjával egyetértünk, de a társasági adóalap harmonizációját elutasítjuk. „Eszünk ágában sincs adót növelnünk” – mondta a kormányfő.
A miniszterelnök szerint a közös gazdasági kormányzás csak esély, „mert a válságnak nincs vége… nehéz idők jönnek, újabb és újabb válságlökések jönnek.”
Reakció
A frakcióvezetők – szokás szerint – reagálhattak a miniszterelnök napirendelőttijére. A szocialista Mesterházy Attila azt kifogásolta, hogy Orbán a számára rendelkezésre álló 15 perc kétharmadát annak ellenére belpolitikára használta, hogy felszólalása elvileg az uniós elnökségről szólt.
Fotó: Beliczay László / MTI
Az elempés Schiffer András az adókérdéshez szólt hozzá. Úgy véli, „nem kéne belemenni egy kétes adóversenybe”, hiszen „az adóverseny megnyerhetetlen”, inkább az úgymond spekulánsokat kéne adóztatni. A frakcióvezető egy bonyolult képzettársítással a homokhátság csatornarendszerét is beszédébe keverte.
A jobbikos Balczó Zoltán szerint az lehet az EU-elnökség legfőbb célja, hogy Magyarország „jó arcát mutassa” a kontinens felé.
A kereszténydemokrata Harrach Péter – nem meglepő módon – magasztalta a miniszterelnököt.
Viszont
Viszontválaszát Orbán Viktor azzal a meghökkentő kijelentéssel kezdte, hogy: ”Nem hiszünk az Európai Unióban. Mi Magyarországban hiszünk!” Hozzátette: „Számunkra az Európai Unió nem hit, hanem ész kérdése.” Mesterházy Attilának jelezte: csupán „érzékcsalódás”, hogy napirendelőttijében a belpolitikáról szólt, ugyanis az EU és Magyarország problémái jórészt megegyeznek. Balczó Zoltánnak a „partneri” hozzászólást köszönte. Schiffer Andrásnak pedig azt mondta: Magyarországnak versenyképességre van szüksége, amelyhez az államadósság csökkentésén keresztül vezet az út, amihez növelni kell a gazdaság teljesítményét.
Orbán viszontválasza után az elempés Osztolykán Ágnes kapott szót, de a nagy mozgolódás miatt technikai szünetet kért, arra az időre, „amíg a képviselők kivonulnak a teremből”. Az ülés vezető elnök, Lezsák Sándor eleget tett a kérésnek, a terem létszáma az eredeti felére csökkent.
