Belföld

Mire jó a szakképzési hozzájárulás?

A vállalkozások közül kevesen ismerték fel, hogy kifizetődő lehet a saját dolgozókat a szakképzési hozzájárulás terhére "okítani". A járulék számítása és befizetése körül így is számos hiba történt.

De mi az a szakképzési hozzájárulás?1. Cél nem a vállalkozások megcsapolása, hanem annak ösztönzése, hogy képezzék alkalmazottaikat.

2. A vállalkozás maga dönti el, hogyan teljesíti a kötelezettségét:

• a teljes összeget az Apeh-nek fizeti meg,

• részt vesz a gyakorlati képzésben,

• fejlesztési támogatást nyújt szakképzési iskoláknak,

• képzi saját dolgozóit.

3. A hozzájárulás az éves bérköltség 1,5 százaléka, illetve a kizárólag agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél 1,4 százaléka (2001-től már ez esetben is 1,5 százalékot kell majd fizetni).

4. Tavaly év végéig a saját munkavállalók képzésére még csak a hozzájárulás alapjának 0,2 százaléka volt fordítható, ez év elejétől azonban 0,5 százalékra emelték meg. Ez utóbbi igénybevételéhez azonban meg kell felelni az Oktatási Minisztérium szigorú feltételeinek!

5. Ha a vállalkozás nem végez képzést, a hozzájárulás 25 százalékát mindenképpen be kell fizetnie a szakképzési alapba!

Marad!

Minden marad a régiben, nem kavarja fel az állóvizet, azaz nem törli el a szakképzési, valamint a rehabilitációs hozzájárulást – döntött ősz elején a kormány az adóügyekben immár megszokott óvatosság jegyében.

Szabálytalanságok

Azt, hogy a szakképzésre kötelezettek megfelelően teljesítik-e a jogszabályban előírtakat, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az átfogó ellenőrzések keretében vizsgálja: július végéig például több mint 3 ezer ilyen jellegű vizsgálatot tartottak az idén, s a górcső alá vett adózók közül minden ötödiknél találtak valamilyen szabálytalanságot a szakképzési hozzájárulással kapcsolatban…

Önt is érintheti!

Szabálytalanságokkal bőven találkozhattak az adóellenőrök. Például szakképzési hozzájárulást a törvény szerint – többek között – a gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek, ügyvédi irodáknak, az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozóknak, sőt a külföldi vállalkozóknak is fizetniük kell, még akkor is, ha felszámolás alatt állnak. Ám gyakran előfordul, hogy az egyéni vállalkozók ezt elmulasztják, mert azt hiszik, nem tartoznak a törvény hatálya alá.

Feltétel nélkülAz egyik szakközépiskola például megkapta az adózótól az utóbbi által egyébként kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás egy részét, cserébe pedig – szerződés keretében – vállalta, hogy az iskolai büfében kizárólag annak termékeit árulja. S bár első ránézésre jó megoldásnak tűnik a konstrukció – letudni az állammal szembeni kötelezettséget, s abból még profitálni is -, mégsem érdemes követni a példát.

A revizorok ugyanis tetemes adóhiányt állapítottak meg, s mellé nem kevés bírságot vetettek ki az adózóra, mondván: az általa nyújtott támogatást nem lehet feltételhez kötni, a szakképzési hozzájárulás fejében tilos ilyen ellenszolgáltatást előírni…

Számoljon helyesen!

A szakképzési hozzájárulás mértéke ismert, mégis sokan rosszul számolnak. Érdemes ezért az Egységes Munkaügyi Statisztikai Utasítások előírásainak megfelelően értelmezni a bérköltséget, ha a cég el akarja kerülni a büntetést! Az APEH ugyanis amiatt is súlyosan bírságolt, hogy a gazdálkodók egy részénél nem vették figyelembe a bérköltség összes elemét, s a ténylegesnél kisebb alap után számolták ki a hozzájárulás összegét.

Rejtett kincs

Az adatok alapján a nagyvállalatokon kívül más vállalkozások még most sem ismerték fel annak előnyeit, hogy saját dolgozójukat a kötelező állami elvonás terhére “oktassák”. Valószínileg az alkalmazottak sincsenek tisztában ezekkel a lehetőségekkel. Bizonyára sok cégnél a szigorú feltételek teljesítése okoz gondot. A legmeglepőbb viszont az, hogy egyelőre az üzleti alapon működő szakképző szervezetek sem látták meg az ebben rejlő lehetőségeket…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik