De mi az a szakképzési hozzájárulás?1. Cél nem a vállalkozások megcsapolása, hanem annak ösztönzése, hogy képezzék alkalmazottaikat.
2. A vállalkozás maga dönti el, hogyan teljesíti a kötelezettségét:
• a teljes összeget az Apeh-nek fizeti meg,
• részt vesz a gyakorlati képzésben,
• fejlesztési támogatást nyújt szakképzési iskoláknak,
• képzi saját dolgozóit.
3. A hozzájárulás az éves bérköltség 1,5 százaléka, illetve a kizárólag agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél 1,4 százaléka (2001-től már ez esetben is 1,5 százalékot kell majd fizetni).
4. Tavaly év végéig a saját munkavállalók képzésére még csak a hozzájárulás alapjának 0,2 százaléka volt fordítható, ez év elejétől azonban 0,5 százalékra emelték meg. Ez utóbbi igénybevételéhez azonban meg kell felelni az Oktatási Minisztérium szigorú feltételeinek!
5. Ha a vállalkozás nem végez képzést, a hozzájárulás 25 százalékát mindenképpen be kell fizetnie a szakképzési alapba!
Marad!
Minden marad a régiben, nem kavarja fel az állóvizet, azaz nem törli el a szakképzési, valamint a rehabilitációs hozzájárulást – döntött ősz elején a kormány az adóügyekben immár megszokott óvatosság jegyében.
Szabálytalanságok
Azt, hogy a szakképzésre kötelezettek megfelelően teljesítik-e a jogszabályban előírtakat, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az átfogó ellenőrzések keretében vizsgálja: július végéig például több mint 3 ezer ilyen jellegű vizsgálatot tartottak az idén, s a górcső alá vett adózók közül minden ötödiknél találtak valamilyen szabálytalanságot a szakképzési hozzájárulással kapcsolatban…
Önt is érintheti!
Szabálytalanságokkal bőven találkozhattak az adóellenőrök. Például szakképzési hozzájárulást a törvény szerint – többek között – a gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek, ügyvédi irodáknak, az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozóknak, sőt a külföldi vállalkozóknak is fizetniük kell, még akkor is, ha felszámolás alatt állnak. Ám gyakran előfordul, hogy az egyéni vállalkozók ezt elmulasztják, mert azt hiszik, nem tartoznak a törvény hatálya alá.
Feltétel nélkülAz egyik szakközépiskola például megkapta az adózótól az utóbbi által egyébként kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás egy részét, cserébe pedig – szerződés keretében – vállalta, hogy az iskolai büfében kizárólag annak termékeit árulja. S bár első ránézésre jó megoldásnak tűnik a konstrukció – letudni az állammal szembeni kötelezettséget, s abból még profitálni is -, mégsem érdemes követni a példát.
A revizorok ugyanis tetemes adóhiányt állapítottak meg, s mellé nem kevés bírságot vetettek ki az adózóra, mondván: az általa nyújtott támogatást nem lehet feltételhez kötni, a szakképzési hozzájárulás fejében tilos ilyen ellenszolgáltatást előírni…
Számoljon helyesen!
A szakképzési hozzájárulás mértéke ismert, mégis sokan rosszul számolnak. Érdemes ezért az Egységes Munkaügyi Statisztikai Utasítások előírásainak megfelelően értelmezni a bérköltséget, ha a cég el akarja kerülni a büntetést! Az APEH ugyanis amiatt is súlyosan bírságolt, hogy a gazdálkodók egy részénél nem vették figyelembe a bérköltség összes elemét, s a ténylegesnél kisebb alap után számolták ki a hozzájárulás összegét.
Rejtett kincs
Az adatok alapján a nagyvállalatokon kívül más vállalkozások még most sem ismerték fel annak előnyeit, hogy saját dolgozójukat a kötelező állami elvonás terhére “oktassák”. Valószínileg az alkalmazottak sincsenek tisztában ezekkel a lehetőségekkel. Bizonyára sok cégnél a szigorú feltételek teljesítése okoz gondot. A legmeglepőbb viszont az, hogy egyelőre az üzleti alapon működő szakképző szervezetek sem látták meg az ebben rejlő lehetőségeket…
