Április 24-én, csütörtökön kezdődött a Mol 2025-ös éves rendes közgyűlése, amelynek napirendi pontjai között szerepel a 2024. évi beszámolók ismertetése és elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalék mértékéről, valamint véleménynyilvánító szavazás a társaság javadalmazási jelentéséről
A Közgyűlést Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója nyitotta meg, aki elárulta, hogy évek óta mindig azt hiszi, hogy a következő évben már nem lesz több meglepetés, de mindig történik valami váratlan.
Megemlítette, hogy a tavalyi évben a geopolitikai feszültségeket tovább fokozták azok, akik ebben érdekeltek voltak, az orosz–ukrán háború nem csitult, mert bár mindig megjelenik valamilyen reménysugár, ám végül újra felerősödnek a harcok. Emellett az Európai Unió két legfontosabb gazdasága, a német és a francia válságban van, a globális gazdaság üteme pedig lassul, ami rányomja a bélyegét Kelet-Közép-Európa iparára. A petrokémiai piacon Európában stagnáló kereslet, drágulás és szigorodó szabályok nehezítették a Mol-csoport helyzetét, miközben a világ más pontjain sorban adják át a korszerű petrokémiai üzemeket.
Az sem segít, hogy az uniós kormányok előszeretettel nyúlnak bele a gazdasági életbe
– idézi a portál Hernádi Zsoltot.
Az elnök-vezérigazgató elmondta: a kihívások ellenére a Mol-csoport 2024-et 357 milliárd forintos eredménnyel zárta. Az igazgatóság 220 milliárd forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot. (Tavaly a közgyűlés mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti év alapján.)
A kitermelésben és kutatásban különösen erős évet zártunk, a régióból 12-ből 11 sikeres, Pakisztánban 3-ból 3 sikeres fúrásunk volt, Azerbajdzsánban gázt is találtunk és három nemzetközi stratégiai partnerünkkel írtunk alá együttműködési megállapodást, amely további területek feltárását teszi lehetővé – fogalmazott.
Hernádi Zsolt kitért arra is, hogy több kulcsfontosságú beruházás is megvalósult, és Horvátország történelmének egyik legnagyobb ipari konstrukciója is jól halad. A transzformációs stratégiával is az eltervezett úton halad a társaság. Tavaly adták át a tiszaújvárosi poliolüzemet, és jó úton jár a rijekai finomító felújítása is.
Túl nagy terhet rónak a Molra az extra adóktól
Az előző év eredményeinek ismertetése után Hernádi Zsolt kitért a térség politikai helyzetére is. Szerinte, hogy a közép-európai országok kormányai szeretnének extra adókat kivetni a nehéz gazdasági helyzet ellensúlyozására.
Csak az elmúlt három évben 3 és fél milliárd dollár extra adót fizettünk be különböző kormányoknak
– jegyezte meg, majd hozzátette, hogy amióta ő a Mol-csoport vezetője, azóta kétszer-háromszor már bele kellett nyúlnia a vállalatnak a saját zsebébe, hogy segítsen államoknak, de most már kezd egy kicsit sok lenni a sarcolás.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a versenyképességet sem, amiben Magyarországnak még van tennivalója. A tendencia nem jó, csökken a versenyképességünk, amit lehet ugyan külső tényezőkkel magyarázni, de vannak elvégzendő házi feladatok.
A hazai versenyképesség javítására sokkal kiszámíthatóbb szabályok kellenek, mert nagyon nehéz mozgó célpontra lőni – jegyezte meg Hernádi Zsolt, aki szerint kiszámíthatóbb belső szabályozásra van szükség, mert a változó jogszabályoknak vannak anyagi következményei.
A Mol-csoport mindig híres volt arról, hogy amikor növekszik a vállalatoknak ártó bizonytalanság, akkor új ötletekkel áll elő, úgyhogy előállhat a vállalat néhány meglepetéssel, amiről most még nem is tudunk – zárta beszédét.
