Mint írtuk, a tavalyi 53 400 után 2012 szeptemberétől kevesebb, mint 34 ezer olyan elsős kezdi meg egyetemi, főiskolai tanulmányait, akinek száz százalékban fizeti az állam a tanulmányi költségét. Lesz 15 550, akiknek a költségein nagyjából fele-fele arányban osztozik az állam és a hallgató. Ők tehát amolyan „féltandíjat” fognak fizetni.
A többi jelentkező nem kap semmilyen állami ösztöndíjat, azaz maguk fizetik az – előző évekhez képest megemelt – tanulmányi költségeiket. A legnagyobb vesztes a gazdaságtudományi és jogászképzés: összesen 250 illetve 100 hallgató kezdheti meg ingyen a tanulmányait. Az orvos és a művészeti képzéseken kívül minden területen, még a kormány által preferált műszaki, informatika szakokon is erősen visszanyesik a tandíjmentességet.
Pontosan még mindig nem lehet tudni, hogy a tandíjas képzések mennyibe fognak kerülni, de már kiadott a kormány egyfajta iránymutatást. Ebben az egyes képzési területekre vonatkozó „tól-ig” önköltségi határt ír le az oktatási államtitkárság. A felsőoktatási intézmények ezeken a határokon belül állapíthatják meg a tandíjaikat a következő napokban, hetekben. Az idő sürget, mert még januárban tisztán kell látniuk a leendő hallgatóknak, hiszen február 15-ig dönteniük kell a továbbtanulási szándékaikról.
Az alapképzéseknél a bölcsészettudomány lesz a legolcsóbb, ahol a 2012-2013-as tanévre évi 230 ezer és 400 ezer között lehet az önköltség mértéke. (Az ide tartozó pszichológia szak kivétel, ott 450-600 ezer. ) A legdrágábbak pedig a művészeti képzések lesznek, ott 600 ezertől 1,6 millióig közé lövik majd be a tandíjat. A legtöbben 350-600 ezer között fognak fizetni.
Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc
Az (osztatlan) mesterképzések díja általában az alapképzésekének majd’ kétszerese. A csak osztatlan képzésben tanulható tanári szakok éves tandíja 6-800 ezer, az orvosképzéseké 1,9-2,7 millió, a gyógyszerészképzéseké 1,5-1,6 millió, az állatorvos-tudományi szakoké 2-2,4 millió között lesz. A jogászok 3-700 ezer forint között fognak fizetni.
Tavaly a fizetős bölcsészek és jogászok évi 2-350 ezer forint körül fizettek, mesterképzéseken 3-400 ezret. Tehát, ha a főiskolák, egyetemek az iránymutató összeg aljára lövik be a képzési költségeket, akkor nagyjából 50-75 százalékkal nő majd e területeken a tandíj. Ha a felső határhoz, akkor persze már 100-200 százalékkal. Az orvosképzésben ugyanakkor nem lesz ekkora emelkedés, ott eddig is 1,7-2 millió volt a képzési költség.
A kormány által kínált diákhitel 2. segíthet ugyan a tandíj előteremtésében (a jelenlegi évi 400 ezer mellett még akár 800 ezer forintot is fel lehet venni), de ezzel jelentősen eladósodik a leendő fiatal értelmiségi. Jól meg kell tehát gondolniuk a jelentkezőknek, hogy érdemes-e felvenni hitelt a tanulmányokra, mert ha nem számíthatnak elég magas fizetésre, akár évtizedekig is nyöghetik a visszafizetést.
Egy pedagógusnak készülő fiatal például (ha nem kerül az 1600 államilag támogatott közé), akkor az öt év alatt 3-4 millió forint alapadósságot kap a diplomája mellé. És ez csak a képzés költsége, a megélhetés, albérlet, tankönyv, taneszköz további, nem jelentéktelen összegekbe kerülnek majd a tanulmányok során.
