Egy fiatal orvos, Papp Magor, és az általa vezetett Magyar Rezidens Szövetség kellett ahhoz, hogy a Medgyessy Péter-féle 2002-es, ötvenszázalékos béremelés után ismét nőjön az egészségügyi dolgozók fizetése.
Papp még tavaly indított akciót: kérte kollégáit, helyezzék letétbe biankó (vagyis feltételes hatálybalépést tartalmazó) felmondólevelüket a szövetségnél, melyet abban az esetben aktiválnak, ha bértárgyalásaik során nem sikerül dűlőre jutni a kormányzattal. Hogy végül márciusban létrejött a megállapodás, abban alighanem jelentős szerepe volt annak, hogy két és félezer orvos kitöltötte feltételes felmondólevelét.
Papp Magor felmondólevelekkel – Fotó: MTI / Kovács Tamás
A most hétfőn, az egészségügyi salátatörvény (mindent bele) részeként a t. Ház elé kerülő javaslat egyszeri és „beépülő” emelést is tartalmaz. A havi bruttó 350 ezer forint alatt keresők, vagyis a szakellátásban dolgozó orvosok 80 százalékának fizetése 65 820 forinttal nőne. Az összeg efelett sávosan csökkenne, s még a bruttó 450 ezer fölött keresők bére is emelkedne tízezer forinttal. A javaslat szerint az ügyeletért az alapbér 170 százaléka, pihenőnapon 180 százaléka, munkaszüneti napon 190 százaléka jár.
Az első emelt összeget elvileg a júliusi fizetéssel kapják az orvosok, méghozzá januárig visszamenően, jövő januárban pedig új, korrigált bértábla lép életbe.
A szakdolgozóknak is jut az emelésből, számukra már most új bértáblát vezetnek be, ennek révén 22 ezer ember 20 ezer forint feletti, további 32 300 ember pedig 15 ezer forint feletti emelést kap.
Egyedül a háziorvosok maradnak ki a jóból. Nekik ugyanis most semmit nem ad az egészségügyi kormányzat. Ezt Szócska Miklós államtitkár azzal indokolta, hogy „az alapellátásban eddig több, a praxisok működtetésének feltételeit javító intézkedés történt”.
Hibapont
Két ponton kaphat léket ez a sikertörténet: a törvény végszavazásán és az emelés pénzügyi fedezetén.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottságát vezető fideszes Kovács Józseftől tudjuk, hogy közvetlenül a hétfői végszavazás előtt „nyolc-tíz módosító indítvány érkezhet”, melyekről maga az elnök is csak annyit hallott: „Nem tőlünk, a bizottságtól származnak, hanem kormánypárti képviselőktől. Talán koherencia zavarokat kívánnak megszüntetni.”
Az eljárás azért is különös, mert Rogán Antal, a Fidesz két hete megválasztott frakcióvezetője minapi sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta, szakítani kíván a már a médiatörvény átszabásakor is botrányt kavaró „utolsó pillanatos módosítók” gyakorlatával.
Az idő szorít, hiszen ha hétfőn meglesz a törvény, s Áder köztársasági elnök azon nyomban aláírja azt, akkor is mindössze néhány hete marad az apparátusnak kiszorozni, adminisztrálni és utalni több tízezer egészségügyi extrapénzét. Melynek forrása (csak idénre kétszer 30 milliárd forint) a márciusi kormánykommunikáció szerint a népegészségügyi termékadó (chipsadó) lesz.
Kérdeztük Kovács Józsefet, szerinte biztosított-e a fedezet. Íme az elnöki válasz: „Nem a mi kompetenciánk, hogy honnan lesz pénz, az utalás az államkincstár dolga. A kormány garanciát vállalt, ez számunkra megnyugtató.”
„Becsületbeli ügy, hogy Orbán Viktor állja a szavát – ezt Papp Magor mondja érdeklődésünkre. – Akár teljesül az ígéret, akár nem, hosszú időre meghatározza a kormány és az orvostársadalom viszonyát.”
