Rendkívüli hétfő reggeli ülésén úgy döntött a kormány: a szerencsejáték-törvény ismételt módosításával gyakorlatilag betiltja a “pénznyerő-pénznyelő” automatákat Magyarországon. Ezt Lázár János miniszterelnökségi államtitkár jelentette be sajtótájékoztatón.
Tilos lesz pénznyerőt üzemeltetni “vendéglátóipari egységben” épp úgy, mint játékteremben. Kizárólag kaszinókban maradhat néhány “félkarú rabló”.
Nagy halak
Nagyjából egy éve írtunk arról, a kormány egy tavaly szeptember végi döntésével drasztikusan megemelte a pénznyerő automaták adóját: a teher így gépenként, a havonta fizetendő 125 és 150 ezer forintról hirtelen 500 és 700 ezer forintra emelkedett. A tételes adó felett továbbá negyedévente minden gép 900 ezer forint feletti nyeresége után 20 százalékos adóteher sújtja a bevételt.
Az érdekképviselet akkor azt mondta, a játékadó ötszörösére emelése rövid időn belül a teljes piacot romba dönti. A szervezet elnöke, Schreiber István szerint a gépleadási hullámból előrevetíthető, hogy 1200 magyar vállalkozás mehet tönkre, mert nem tudják kitermelni a nyerőgépek után fizetendő 500 ezer forintos havi fix játékadót.
A jóslat nagyjából bejött. A morgás joga blog írása szerint a módosítás után a gépek száma egyötödére csökkent, míg az adóterhelés ötszörösére nőtt – tehát a költségvetési bevételek körülbelül azonosak maradtak, miközben munkahelyek ezrei szűntek meg és cégek tömege húzta le a rolót végleg.
Az E-Casino szövetség idén augusztus közepén született véleménye szerint nem éri el célját a játékgép-üzemeltetés adójának drasztikus emelése, a kormányzat által tervezett adóbevételek a szövetség szerint nem érkeznek be a központi költségvetésbe, ahhoz átmeneti időszakot kellene biztosítani az üzemeltetőknek.
Fotó: MTI / Balázs Attila
A szövetség szerint nagyjából 25 ezer játékgép helyett mára mintegy 1500 maradt a piacon, ez 2012. első és második félévében is hatalmas adókiesést jelent, mivel az iparág 95 százaléka csődbe ment. Az E-Casino Szakmai Szövetség egyetért a hatósági eljárások gyorsításának szükségességével, azonban a megoldást továbbra is abban látja, hogy átmeneti időszakot és a korábbi adó átmeneti visszaállítását kell biztosítani az iparág számára az új rendszerre való átállásig, amely véleményük szerint hosszabb időszakot – 12-18 hónapot – vesz majd igénybe. Átmeneti időszak biztosítása nélkül 2013-ban sem fogja tudni a tervezett adóbevételt elérni a kormányzat a játékautomaták üzemeltetése terén – véli a szövetség.
A kormány azonban nem vár. Lázár János a hétfő délelőtti rendkívüli kormányülés után elmondta, a módosítási javaslat sürgősséggel kerül a parlament elé: már kedden késő délután szavazhatnak róla a képviselők, és vélhetően még októberben hatályba is lép.
Szerverbiznisz
A szerencsejáték törvényt 2011 szeptemberében módosította az Országgyűlés. Ekkor emelték a nyerőautomaták fix havi adóját 500 ezer forintra, illetve kimondták, hogy a jövő év január elsejétől csak szerver alapú játékszervezéssel lehet a nyerőautomatákat üzemeltetni. Az így üzemeltetett gépek játékadója a tényleges bevétel 33 százaléka.
A morgás joga blog összeállításában azt írja, a törvény meghatározza, ki kaphat engedélyt központi szerver üzemeltetésére: a kritériumok alapján az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. nem lehet központiszerver-üzemeltető, tehát a törvényhozók az államot, mint lehetséges piaci résztvevőt eleve kiiktatták.
A központiszerver-rendszer tisztaságát, a játékprogramok jogszabályi megfelelőségét és manipulálhatatlanságát az audit biztosítja, melyre kizárólag az a szervezet jogosult, amely a jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint az aláírás-létrehozó eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásába bejegyzett szervezet.
A blog szerint jelenleg egyetlen ilyen cég van Magyarországon, ez pedig a Hunguard Kft. A cég 1990-ben alakult, ám épp a törvénymódosítást követően 2011 decemberében új, 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tulajdonos lépett be a cég életébe Csík Balázs személyében. A személyi változás a törvény módosítása után, de még a végrehajtási rendelet, azaz az audit részletes szabályainak megjelenése, tehát a Hunguard Kft helyzetbe hozása között történt.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
Hozzáteszik, a törvényi szabályozás alapján az auditor magáncégnek olyan jogai vannak, mint senki másnak az országban. Például az, hogy a jogszabály nem határozza meg az auditor díjazását, így annyit kér, amennyit nem szégyell. Továbbá nincs sehol előírva, mennyi időt fordíthat maximum egy-egy auditálási eljárásra, így valójában ez a cég határozza meg, melyik piacra belépni kívánó szereplő szerverét mennyi ideig vizsgálja, elhúzza-e a hiánypótlást és hány kérdést tesz fel. Illetve az auditor szakvéleménye ellen nincs fellebbezés, tehát ha a magáncég elutasítja a szakvélemény kiadását, a szereplő ki van tiltva a piacról, és akár több száz milliós beruházás mehet kárba.
Ezzel a rendelettel a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja, hogy a központi szerver üzemeltetése az egyik olyan üzlet legyen hazánkban, amely az „álombiznisz” kategóriájába tartozik – fogalmaz a Morgásjoga.
Az ördög maga
Demetrovics Zsolt addiktológus az FN.hu-nak korábban elmondta, a játékszenvedély rabjai, a függők számára nagyon fontos, hogy az örömérzet azonnali legyen, ezért igazán addiktívak az olyan játéklehetőségek, például játékgépek, melyek azonnali jutalmat kínálnak. Éppen ezért mondjuk a lottó, a totó vagy a hasonló, hosszabb kifutású nyereményjátékok lényegesen kevésbé jelentenek veszélyt a szenvedélybetegség szempontjából, ráadásul a veszteség is jóval alacsonyabb fokú. A gyors lefolyású játékoktól azonban sokkal könnyebb függővé válni.
Bár a játékosok nagy része csak rekreációs céllal használja a gépeket, ugyanakkor aki már játékszenvedélyben szenved, abból nem lehet mérsékelt fogyasztót “nevelni”, éppúgy, ahogy az alkoholistából sem lesz szociális ivó. A kezelés többek közt gyógyszeres terápiákkal is folyhat, de Demetrovics Zsolt szerint igen hatékony az önsegítő rendszerekkel, pl. az anonim csoportokban való részvétellel folyó terápia is.
Az LMP az előterjesztés miatt a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását kezdeményezte.
