Kerettanterv: katasztrófa

A nemzetközi vizsgálatok szerint az elkövetkezendő évtizedekben ötféle alapképességre lesz szükségük a mai gyerekeknek ahhoz, hogy sikeresen tudjanak beilleszkedni a társadalomba, illetve a munkaerőpiacra: írásra, értő olvasásra, készségszintű elemi számolásra, felhasználói szintű komputerkezelésre, illetve angol nyelvre. Ezek azok a képességek, amiket mindenkinek, a leendő szakmunkásoknak, betanított munkásoknak is el kell sajátítaniuk.

Hogy a jövő magyar iskolájában mit kell tanítani, azt most már elég pontosan tudjuk. A Nemzeti alaptanterv (ami az államtitkárság szerint azt a minimumot írja le, amit minden gyereknek meg kell tanulnia), és az az alapján elkészült, a konkrét tananyagokat, óraszámokat tartalmazó kerettantervek tervezetei elkészültek, a szakállamtitkárság ez utóbbit is nyilvánosságra hozta, s annak alig két hétre (pontosan kilenc munkanapra) szabott „vitája” lezárult.

Az angol háttérbe szorítása, digitális analfabéták képzése

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója nyilatkozata szerint a vita során nagyjából kétszáz hozzászólás érkezett magánszemélyektől, és negyven olyan, amelyet szakmai szervezet készített. A főigazgató úgy véli, az, hogy a négyezer oktatási intézményhez képest arányaiban nem érkezett sok kritika, azt mutatja, hogy mélyreható változtatásokra nincs szükség a dokumentumokban. A vélemények jó részét persze ezúttal is (akárcsak a Nemzeti alaptanterv vagy az oktatási jogszabályok esetében) csak az államtitkárság vagy – ezúttal – annak háttérintézménye ismerhette meg. Ugyanakkor több szervezet nyilvánosságra hozta az álláspontját, s ezek alapján, úgy tűnik, már a fenti alapképességek terén sem állunk jól.

Kezdjük a végén! Lapunkban is megírtuk, hogy épp a napokban szivárgott ki az az idegen nyelvi stratégia, amely szerint az angol túl könnyű nyelv, ezért a németet kell preferálni az iskolákban. Ezzel kapcsolatban érdemes a szaktanárok lesújtó véleményét megismerni itt és itt. De az MTA elnöke, Pálinkás József is határozottan ellenzi a javaslatot. Az idegen nyelvekre adott kerettantervi óraszám ugyanakkor a nyelvtanárok szerint kevés arra, hogy megfelelően megtanulják a gyerekek a nyelvet (nyolcadikra elérjék a nemzetközi A2-es szintet). Az első idegen nyelv tanulása a 4. évfolyamon kezdődik heti két órában.

Fotó: Kummer János

Ennél is rosszabb a helyzet az informatikai kompetenciák terén. Legalábbis erre utal, hogy egy nemrég megjelent, majd’ 80 informatikatanár által aláírt  kiáltvány szerint a kerettanterv digitális analfabetizmust eredményez. Mint írják, az új tervezet az egyébként is korhadt informatikai közoktatás „kegyelemdöfése” lesz. (Az aktuális helyzetet jól jellemzi, hogy például az informatikaérettségi-követelményekben jelenleg az olvasóterem, a diakép és a kazetta szavak is szerepelnek, miközben a mobilkommunikációról – sem az okostelefonok, sem a buták kapcsán – és a közösségi oldalakról szó sem esik.) Az új kerettanterv az előzőben szereplő, eleve alacsony óraszámokhoz képest további, radikális csökkenéseket mutat. Az általános iskola 1–4. évfolyamán a korábbi heti 1 informatikaóra helyett egy sem lenne. Az 5–8. évfolyamon 3,5 helyett 3, gimnáziumban 5,5 helyett 2, míg a szakközépiskolákban 6 óra helyett mindössze heti 1 állna rendelkezésre a megfelelő informatikai tudás átadására.

Haladni kell az anyaggal

A készségszintű elemi számolás elvileg elsajátítható lenne az iskolában, de a tanterveket, sőt, már a NAT-ot is – a szakértők szerint – annyira telezsúfolták megtanulandó ismeretekkel, hogy a gyakorlásra, bevésésre, a készségek kialakítására egyszerűen nem lesz idő, mert „haladni kell a tananyaggal”. Ugyanez a helyzet az írás és az értő olvasás kapcsán is. Az utóbbi területen mellesleg a nemzetközi felmérések az utóbbi 6-8 év közoktatási fejlesztései, a – mára szitokszóvá vált, és természetesen háttérbe tolt – kompetenciaalapú oktatási módszerek elterjedése nyomán érezhető javulást mértek.

Ha kicsit kitágítjuk a kört, érdemes a magyar kerettanterveket is megvizsgálni. Ezeket Fenyő D. György magyar szakos tanár, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke katasztrofálisnak gondolja. „Túltervezett, gyerekellenes, kortársirodalom-ellenes, irodalomértés-ellenes. Nem visszatérünk a 22 évvel ezelőttihez, hanem egy olyan tantervi szabályozáshoz érkeztünk, amelyben a legelemibb esély sincs arra, hogy a gyerekek bármit megértsenek. Egy példa, ami önmagában elegendő és elrettentő: hatodik osztályban az Egri csillagok és a Ludas Matyi tanítására 6 óra áll rendelkezésre.”

Világnézetileg egyoldalú

De, mint írtuk, elfogadhatatlan a kerettanterv a történelemtanárok szerint is, többek között azért, mert ideológiailag, világnézetileg egyoldalú, történelemszemlélete avítt, több pontban tudománytalan, a nemzeti identitástudat kialakításában „nacionalista túlhajtásokat” tartalmaz. A Magyar Drámapedagógiai Társaság szintén tiltakozását fejezte ki, és azt kérte, hogy vonják vissza a dokumentum dráma és tánc fejezeteit.

Fotó: Kummer János

A kerettantervekbe foglalt tananyag az egyes tárgyak tanításához rendelkezésre álló óraszám mintegy 90 százalékát foglalja le (teszi kötelezővé), és csupán 10 százalékát tölthetik meg szabadon tartalommal az iskolák. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke a Népszavának komikusnak nevezte, hogy a fontos tantárgyak kárára olyan ismereteket is tantervbe foglaltak, mint a „lovaskultúra”, illetve rámutatott, hogy a drámapedagógia helyett a nyilvánvalóan ideológiai töltetű „hon- és népismeret” is választható lesz. Trencsényi László emlékeztetett arra is, hogy a szakmai érveket a tárca annyira nem veszi figyelembe, hogy az Akadémia szakértői által küldött egyes természettudományos kerettantervi javaslatokra még válasz sem érkezett.

Külön erkölcsi nevelés: elképesztő tudatlanság

A kerettanterv leírja a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetését, ez idén az 1., 5., 9. évfolyamon már beindult, és a 2015/2016-os tanévben az összes évfolyamon mindennap lesz testnevelés óra. Az ehhez szükséges feltételek (tornaterem, öltöző, mosdó, tornatanár) már idén is gondot okoznak a legtöbb helyen.

Újdonság még, hogy az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon a jövő tanévtől új, kötelező tantárgyként jelenik meg az erkölcstan, illetve a helyette választható hit- és erkölcstan óra. Erről Vekerdy Tamást kérdeztük a minap. A pszichológus szerint ebben az a tűrhetetlen, hogy a szülőket színvallásra vagy képmutatásra kényszerítik. „Megmondjam, hogy az én gyerekem nem jár hittanra? Ez talán veszélyes. Nem mondom meg.” Ergo képmutatásra, hazudozásra nevelünk. Egyébként,  mint mondta, erkölcsi nevelés eddig is volt. Óvodás korban, kisiskolás korban a mese az adekvát erkölcsi nevelés, később ilyen a monda, a mitológia, az indiántörténetek, Toldi Miklós. „Van erkölcsi nevelés, minden tárgyban. Külön erkölcsi nevelés kisgyerekeknek: elképesztő tudatlanság. Ráadásul semmi hatása nincs. Nagyobb korban, amikor a filozófia is már szóba kerül, érdekes lehet az etikai álláspontok ütköztetése. De érteni kell hozzá.”