Az ifjú herceget – Vilmos és Katalin elsőszülött gyermekét – Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási méltósága kereszteli a Szent James-palota királyi kápolnájában.
A kápolna, amelyet még VIII. Henrik építtetett, meglehetősen kicsi, de a szülők éppen ezért választották. Vilmos és Katalin ugyanis jelezte, hogy szűk körű, magánjellegű keresztelőt szeretne, amelyre csak a legközelebbi családtagok lesznek hivatalosak.
A kisfiú július 22-én jött a világra. A gyermek – Vilmos édesapja, Károly trónörökös és Vilmos után – a harmadik a brit trónöröklési sorban, és majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz.
Fotó: Northfoto
Nevét két nappal születése után hozták nyilvánosságra: szülei a György Sándor Lajos – George Alexander Louis – nevet választották számára. A hercegi utód hivatalos neve Ő Királyi Fensége, György, Cambridge hercege. Vilmos és Katalin is a Cambridge hercege, illetve hercegnője címet viseli.
A brit sajtó és a londoni fogadóipar a György – George – első nevet tekintette abszolút favoritnak már a majdani uralkodó megszületése előtt, egyebek mellett abból a meggondolásból, hogy a 87 esztendős II. Erzsébet királynő néhai édesapja is VI. György néven uralkodott 1952-ben bekövetkezett haláláig.
Az Alexander név hírek szerint Katalin hercegnő választása volt, Louis viszont Vilmos herceg negyedik neve. Ez utóbbi név nyilvánvaló tisztelgés a brit királyi család egyik legnépszerűbb és legbefolyásosabb néhai tagja, Lord Louis Mountbatten emléke előtt is.
Mountbatten gróf, a gyarmati India utolsó brit alkirálya 1979-ben, 79 évesen halt meg annak a pokolgépnek a robbanásában, amelyet az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő Ír Köztársasági Hadsereg helyezett el jachtján az ír partok előtt.
Lord Mountbatten – a királyi család egyetlen tagja, aki IRA-merényletben vesztette életét – a királynő néhai édesapjának távoli, az uralkodó 92 éves férjének, Fülöp edinburghi hercegnek viszont közeli rokona volt, és ő ismertette össze a későbbi királyi házaspárt még 1939-ben.
György herceg – ha eljön az ideje – bármelyik nevét szabadon kiválaszthatja uralkodói névként.
II. Erzsébet királynő édesapjának például négy keresztneve volt, az első az Albert, és trónra lépése előtt a családban mindenki csak Bertie néven emlegette. Királyként azonban utolsó keresztnevét, vagyis a Györgyöt választotta.
