„Sajnálatos az oktatási kormányzat azon döntése, amely 2010-ben 350 fővel csökkentette a bölcsészettudományi képzési területen az állami létszámot” – írják. A dékánok szerint a keretszámok átcsoportosítása nem megoldás a műszaki és természettudományi területeken tapasztalt hiányra, hiszen az intézkedés csak a gyengébb teljesítményű hallgatók bekerülési esélyeit növeli.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karainak dékánjai a közleményükben azt írják, hogy a közoktatásból a természettudományi képzésekre bejutó egyre gyengébb teljesítményű fiataloknak felzárkóztató oktatásra lesz szükségük.
A dékánok szerint a természettudományi és mérnöki, illetve az ezeken a területeken zajló tanárképzés jelenlegi problémái részben a közoktatás és az érettségi rendszer hiányosságaiban, részben a bolognai rendszer által generált nehézségekben, illetve az ott megszerezhető tudás társadalmi és anyagi megbecsülésének hiányában keresendőek. „Egyszóval attól, hogy csökkentjük a társadalomtudományok államilag finanszírozott helyeit, automatikusan nem növekszik meg a természettudományos terület iránti érdeklődés” – írják.
A hat dékán elismeri és jó lépésnek tekinti az oktatási kormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia azon törekvéseit, amelyek a kutatóegyetemi státusz létrehozására vonatkoznak. Külön üdvözlik továbbá azt, hogy ez a kezdeményezés a magyar felsőoktatás minőségének javítása érdekében uniós források bevonását is lehetővé teszi. Ugyanakkor hangsúlyozzák: csak a hosszabb távon finanszírozott kutatóegyetemi, kutatókari rendszer biztosíthatja a magyar felsőoktatás európai lemaradásának megakadályozását.
