A február 11-i kötetlen EU-csúcstalálkozó résztvevői támogatásukról biztosították, ugyanakkor további erőfeszítésekre szólították fel Athént, hogy tegye rendbe költségvetését, hiszen a görögök fizetési nehézségei alááshatják az egész eurózóna stabilitását.
Az állam-, illetve kormányfők nem konkretizálták, milyen segítségre számíthat tőlük Görögország, azt azonban világossá tették, hogy „szoros felügyelet alá helyezik” az országot.
Az Európai Bizottság tavaly őszi becslése szerint 2009-ben a GDP-hez képest 12,75 százalékra nőtt a görög költségvetési hiány, az ország eladósodottsága pedig meghaladta a 113 százalékot – az unión belül elfogadhatónak tekintett 3 százalék, illetve 60 százalék helyett. Az EU legfőbb végrehajtó testülete most olyan – nem a bevételnövelésre, hanem a kiadáscsökkentésre összpontosító – intézkedéseket vár Athéntól, amelyek az idén és jövőre egyaránt legalább 3,5 százalékponttal, 2012-ben pedig legalább 2,5 százalékponttal csökkentik a deficitet, és így 2012 végére a deficit 3 százalék alá süllyedhet.
A legsürgősebb intézkedéseket a brüsszeli bizottság szerint legkésőbb május 15-ig meg kell hoznia az athéni kormánynak.
