Orbántól függ Sólyom

Tizenegy prominens magyar közéleti személyiség indította útjára a „Sólyom for president!” (Sólyomot elnöknek!) elnevezésű kezdeményezést, melynek célja Sólyom László újbóli megválasztásának támogatása. A képviselőknek eljuttatott nyílt levelet aláírók száma óráról órára bővül, egy nap alatt több mint kétezren csatlakoztak. A kezdeményezők ezzel szeretnének nyomást gyakorolni a képviselőkre – első sorban a Fideszre – hogy öt év után ismét a jelenlegi elnököt indítsák a posztért. Ahhoz ugyanis, hogy valaki köztársaságielnök-jelölt legyen, 50 képviselő ajánlása szükséges, megválasztásához pedig kétharmados parlamenti többség kell.

A támogatók elmondták: Sólyom Lászlót a politikai erkölcs iránytűjének tartják, aki működése alatt nem tért ki se jobbra, se balra. Lányi András író beszédében kiemelte: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg olyan elemzések, vélekedések, amelyek azt valószínűsítik, hogy Sólyom, megbízatása lejártával nem marad a posztján. (Legutóbb Pokorni Zoltán tett erre vonatkozóan megjegyzést, ami lapunk információi szerint a Fideszen belül is nagy felháborodást váltott ki). A „Sólyom for President” kezdeményezői nem akarják, hogy ezek a találgatások, vélemények befolyásolják a döntéshozókat.

Lányi András – aki a Védegyletben együtt dolgozott Sólyom Lászlóval – az fn.hu-nak elmondta: szeretnék felhívni a Fidesz figyelmét Sólyom személyére és arra, hogyha nem Sólyom Lászlót neveznék ki erre a posztra, akkor találniuk kellene egy hasonlóan alkalmas embert, ami nem könnyű feladat. Így bíznak abban, hogy kezdeményezésük célt ér.

Polgármesterek, diákok, tudósok Sólyom mellett

A 11 értelmiségi kezdeményezését több százan írták alá az elmúlt két napban. Sólyom Lászlót támogatásáról biztosította több polgármester (például Derce Tamás, Újpest, és Benkő Ferenc, Tiszaladány vezetője), iskolaigazgató, orvos, egyetemi tanár (mint Csermely Péter hálózatkutató, vagy Kiss Ádám fizikus), akadémikus (például Győry Kálmán), művész (Lugossy Mária szobrász, Sellyei Gábor iparművész), de gazdák, környezetvédők, nyugdíjasok és egyetemi hallgatók, gyógytornászok, biciklis futárok is kitöltötték a támogató lapot. Természetesen a Védegylet és az Élőlánc tagjai is csatlakoztak a megmozduláshoz (2005-ben Sólyom Lászlót a Védegylet javasolta, majd a Fidesz 50 képviselőjének ajánlásával lett elnökjelölt).

Érdekesség, hogy jobb- és baloldali értelmiségiek egyaránt megtalálhatók a támogatók között. Makovecz Imre építész és Fábry Sándor előadóművész mellett az aláírók között szerepel, de Majtényi László ORTT-elnök és az SZDSZ egykori országgyűlési képviselője, Gulyás József is. A határon túlról is érkeztek támogatások: Bakk Miklós kolozsvári politológus és Kovács Csaba, az erdely.ma-tól szintén aláírta.

Érvek Sólyom mellett

Zlinszky János egykori alkotmánybíró szerint a választások során nyilvánvalóvá vált, hogy az ország változást kíván az erkölcsiségben, az együttműködésben – erre szükség is van. A változáshoz azonban szerinte kapaszkodópontok kellenek – ilyen többek közt az államfő személye, amelynek a változások ellenére meg kellene maradnia. Karátson Gábor író Sólyom László környezetvédelmi munkásságát emelte ki nagy előnyként, mint a Duna-mozgalom élharcosát, aki ezzel Európa egyetlen zöld elnöke.

Majtényi László szerint, akiknek a köztársaság védelme és nem megbuktatása a célja, jó okuk van arra, hogy a jelenlegi államfőt támogassák. Az ORTT volt elnöke úgy véli: Sólyom azok közé tartozik, akiknek tudományos és közéleti életműve kifejezetten egybeforrt a jogállami forradalommal és a védendő köztársasággal.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke Sólyom a magyar vidékért, faluért tett fáradozásait emelte ki. Tölgyessy Péter nem gondolja, hogy Sólyom minden idők legtökéletesebb köztársasági elnöke volt, de azt igen, hogy ebben a nehéz helyzetben a legalkalmasabb személy erre a feladatra. Hozzátette: az államfő „értelmiségi arisztokratikus” módon viselkedik, nem „népbarát”, aki nagypapaként megsimogatja a fejeket. Roska Tamás akadémikus kiemelte, hogy a köztársasági elnök egy jogi és erkölcsi iránytű, és Sólyom László kifejezetten értékőrző szerepben működött.

Nem elég simulékony elnök?

Mindezek ellenére korántsem biztos, hogy Sólyom László újrázhat. A döntés egyedül a Fidesz kezében van: öt éve ők juttatták be a Sándor palotába, és a kétharmados többség birtokában most lényegében azt választanak meg, akit akarnak. Az fn.hu fideszes körökből korábban úgy értesült, hogy nincs még döntés, de nem valószínű, hogy egy olyan „önjáró elnököt”, mint Sólyom László, még egy ciklusra megválasztanának. Ezt a vélekedést erősítette meg Pokorni Zoltán is.

Sólyom László ugyanis elnökségének öt éve alatt egyszer sem kérdezte meg személyi kérdésekben a pártok véleményét, ráadásul elődeinél több alkalommal küldött vissza megfontolásra, vagy épp az Alkotmánybíróságra törvényeket. Ellene szólhat, hogy több diplomáciai konfliktusba is belekeveredett: 2009. augusztus 21-én egy szoboravatásra ment volna Szlovákiába, ám nem kívánatos személynek minősítették, így végül nem lépte át az országhatárt. Tavaly márciusban pedig a román hatóságok nem engedték leszállni a nemzeti ünnepre igyekvő magyar elnök gépét Székelyföldön. Ezen konfliktusok emléke valószínűleg nem segítene a határon túli magyar politikát új alapokra helyezni kívánó kormánynak.

Nincs minden veszve?

Vannak ugyanakkor arra utaló jelek is, hogy nem teljesen reménytelen Sólyom újraindítása. Egyrészt, bár a sajtóban megjelentek már más nevek (Vizi E. Szilvesztertől Bihari Mihályon át Schmitt Pálig), határozott bejelentés nem történt még. Ráadásul múlt héten, amikor Sólyom László Orbán Viktorral a kormányalakításról tárgyalt, a leendő miniszterelnök a protokoll által megköveteltnél is hangsúlyosabban dicsérte az államfő eddigi tevékenységét. Egy ilyen nagy elismerés árnyékában pedig talán még nehezebb megmagyarázni, hogy végül miért nem őt javasolják a posztra.

Az is érdekesség, hogy a Fidesz meglepően kevés időt hagy jelöltje megnevezésére és megszavazására. Az eddigi gyakorlat szerint a törvényben meghatározott idő (előző elnök mandátumának lejártát megelőző 30 nap) előtt jóval, általában két hónappal, már megvolt az új államfő. Most viszont a leendő kormánypárt csak június 28-án fogja bejelenteni favoritját, ami azt jelenti, hogy még azon a héten szavazni is kell róla, ha nem akarnak kicsúszni a határidőből. A szűkös időkeret pedig a hivatal átadás-átvételét is megnehezítené.

Sólyom László továbbra is hallgat a kérdésről. Egy korábbi lapinterjúban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ha valakit felkérnek egy ilyen fontos tisztség betöltésére, erkölcsi kötelessége nagyon komolyan mérlegelni. Ahhoz azonban előbb kérni kell. Addig a pillanatig pedig az elnöknek nem szabad foglalkoznia a kérdéssel, máskülönben elveszíti a függetlenségét. Én ezért tudatosan zárom ki a gondolataimból a hogyan tovább kérdését.”