Kézenfekvő, hogy ha fűtésre is akarjuk használni a készüléket, akkor a rengeteg típus közül fűtésre optimalizált változatot célszerű választani. Vannak már olyan klímák, amelyek akár mínusz 20 fokos külső hőmérséklet esetén is képesek megfelelően fűteni, tehát – az ingatlan méretének, szigetelésének és nyílászáróinak függvényében, akár – kizárólag klímával is megoldható a téli fűtés. Azzal mindenképp érdemes számolni, hogy nagy hidegben romlik a klíma hatékonysága, vagyis több áramot használ fel ugyanazon hőmennyiség előállításához.
Ökölszabályként azt szokták mondani, hogy 5 Celsius fok felett legjobb a klíma, annál hűvösebb időben érdemes egyéb hagyományos fűtésre váltani. Ezzel együtt igaz, hogy a klíma még nagy hidegben is gazdaságosabb, mint egy közönséges elektromos fűtés, amely egy az egyben alakítja át az áramot hővé, szemben a klímák 3-4-szeres vagy (a legkorszerűbbek esetében) akár 5-szörös szorzójával.
Egyszerű és tiszta megoldás
Az előnyöknél maradva, a klíma mellett szól, hogy nem igényel jelentős kezdeti beruházást, nincs szükség például kazánra, és az egész ingatlant behálózó fűtőrendszerre csövekkel és radiátorokkal.
Nincs szükség nagy rombolásra, csak egy készüléket kell rögzíteni belül és egy kültéri egységet kívül a homlokzatra. Nem kell nagy munkálatokra gondolni a klíma telepítésnél: a szerelők fél nap alatt átütik a falat, és felteszik a készülékeket, a villanyszerelő pedig még gyorsabban végez a szakszerű előkészítő munkával. Ha van konnektor a klíma tervezett helyének közelében, akkor nincs szükség még a kábelhúzogatást is a villanyóra és a készülék között.
Az sem utolsó szempont, hogy a klíma működési elve egyszerű, kevés a meghibásodási lehetőség, és egyszerű az üzemeltetése is.
A klímák többnyire programozhatók, és interneten keresztül távolról is lehet irányítani az erre alkalmas készüléket. Mikor elmegyünk otthonról, az energiatakarékosság miatt néhány fokkal levesszük a fűtést az üres házban, amikor haza indulunk, távolról feltekerhetjük a fűtést, így mire hazaérünk, már kellemes meleg hőmérséklet fogad minket otthon. Nagyon hasznos lehet ez a funkció a csak időnként lakott hétvégi házak esetében is.
A társasházban lakóknak gondot jelenthet a kültéri egység elhelyezése, hiszen tekintettel kell lenni arra, hogy a zaj nem zavarhatja a szomszédokat, a klíma nem csúfíthatja el a homlokzatot és a kondenzvíz sem csöpöghet csak úgy a gangra vagy a ház mellé. Nekik (és a műemléképületekben lakóknak) lehet jó hír, hogy már megjelentek az úgynevezett monoblokkos készülékek Magyarországon is. Ezek olyan berendezések, amelyekben egy blokkba építették össze a kül- és a beltéri egységet. A falon kívülről csak két, nagyobbacska hangszóróra emlékeztető szűrőt lehet látni, az egyiken bemegy a levegő, a másikon távozik. Hangosabb, mint a külön kültéri egységgel működő klímák, de van éjszakai funkció – ahogy ma már szinte valamennyi típuson -, amivel lényegesen csökkenthető a működéssel járó zaj.
Hogyan válasszunk klímát?
A méretezés nem bonyolult, könnyen kiszámolható, hogy hány kWh teljesítmény kell adott helyiség légköbméteréhez, ennek alapján el lehet dönteni, milyen és hány készülék kell az épületbe. De mielőtt döntenénk a több százezer forintos beruházásról, célszerű szakértővel konzultálni, hogy az ingatlanunk adottságait figyelembe véve mi lenne az optimális megoldás. Fontos kérdés, hogy hány darab és mekkora teljesítményű klímára van szükség, illetve azokat hová érdemes felszerelni az optimális eredményhez.
Sok kis helyiség esetében nem biztos, hogy a klíma az ideális megoldás, hiszen, ha minden helyiségbe szerelünk 1-1 készüléket, akkor már nem is lesz olyan olcsó, pedig a klímának éppen ez lenne az egyik nagy előnye a többi fűtésmódhoz képest.
Más a helyzet, ha viszonylag nagy vagy egybenyíló helyiségekről van szó, mondjuk egy összesen 50 négyzetméteres, folyosóval elválasztott szoba, fürdő, konyha kombót simán bemelegít egyetlen klíma. Legfeljebb arra kell felkészülni, hogy a klímától távolabbi helyiségben 1-2 fokkal hűvösebb lesz, de nem drámai a különbség.
Van, aki csak kiegészítő fűtésre használja a klímát, arra is kiváló. Ha például nem akar több gázt fogyasztani a jelenleg kedvezményes lakossági tarifával elszámolt éves mennyiségen túl, érdemes lehet az őszi-tavaszi átmeneti időszakban klímával fűteni. Az is jó megoldás lehet, ha a gázkazánnal lényegében temperáljuk az egész lakást mondjuk 16 fokra (nem kell több a kamrába, folyosóra), és abban a szobában, ahol tartózkodunk, rásegítünk, felcsavarjuk a klímát, ott melegítünk jobban.
Klímák karbantartása
A klíma nem igényel olyan jellegű karbantartást, mint például egy gázkazán, de ahhoz, hogy a készülékünk hosszú életű legyen és minél hatékonyabban működjön, rendszeresen és szakszerűen kell tisztítani és karbantartani. A beszívott levegővel együtt óhatatlanul por, szennyeződés, illetve mindenütt jelen lévő mikroorganizmusok kerülnek a készülékbe. A szakszerű és rendszeres karbantartást mindenképpen bízzuk szakemberre. A tisztítást évente kétszer javasolják: a fűtési szezon előtt, illetve még mielőtt jön a nyári kánikula és átállunk hűtésre. Márkától, szerelőtől és országrésztől függően változó, 15-35 ezer forint körüli összegről van szó, de nem érdemes ezen spórolni és elhanyagolni. Már csak azért sem, mert a jótállás csak akkor érvényes, ha a gyártó által előírt karbantartást megfelelő gyakorisággal elvégzik, és ezt a szakember a klíma dokumentációjában igazolja.
