Nincs fék az államadósságon, a kormány jövőre jelentős államháztartási hiánnyal számol, ami az államadósság jelentős növekedésével jár – derül ki a parlament előtt lévő költségvetési javaslatból. A beterjesztett költségvetési terv szerint 4122 milliárd forint lesz az államháztartási hiány, ami meghaladja az idei várható 3900 milliárd forintot. Vagyis jövőre nemhogy csökkenne, hanem nő az államháztatás pénzforgalmi hiánya, amit finanszírozni kell, más eszköz híján az államadósság növeléséből – olvasható a lapban.
A benyújtott költségvetési tervből az is kiderül, hogy, hogy az államadósság mértéke 2024 december 31-én várhatóan 59.836 milliárd forint lesz, ez azt jelenti, hogy csak az idén 4700 milliárddal növelték a tartozást. 2025 utolsó napjára a kormány már 63.855 milliárdos tartozással kalkulál, vagyis
– ez az összeg némileg elmarad a tervezett 4122 milliárdos hiány mértékétől, de ennek nincs jelentősége. A száz milliárdos különbség könnyen kigazdálkodható likviditásmenedzselési megoldásokkal. A közel 64 ezer milliárd forintos államadósság egyben azt jelenti, hogy az Orbán kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta gyakorlatilag megháromszorozta az adósságot nominálisan, ugyanis 2010 közepén a kormányzást 22.363 milliárd forintos adóssággal vették át.
Újabb devizahiteleket vehet fel a kormány
Az ÁKK szokás szerint csak december közepén hozza nyilvánosságra a jövő évi adósság finanszírozási tervét – de a költségvetési törvényhez benyújtott adatokból egy-két dolog már kihámozható. Az látható, hogy a kormány jövőre megnyomja a devizában történő eladósodást, ugyanis
A kabinet erőteljesen támaszkodik majd az új devizahitelek felvételére, összesen nettó 872 milliárd forintnyi, vagyis mintegy 2,1 milliárd eurónyi új devizakölcsön-felvétellel számol. Az elmúlt évtizedekben megszokott volt, hogy magyar állam kizárólag nagy nemzetközi pénzügyi szervezetektől (EU, IMF, Európai Beruházási Bank) vett fel hitelt, ám az Orbán-kormány szakított ezzel és a kevésbé átlátható, orosz (Paks 2-hitel) majd idén a kínai hitelpiac felé fordult. Utólag derült ki például, hogy a magyar kormány az idén tavasszal egymilliárd eurónyi hitelt vett fel egy kínai kereskedelmi banki konzorciumtól – máig tisztázatlan feltételek mellett.
Nem lehet kizárni, hogy ezek a tranzakciók folytatódjanak 2025-ben is – látva a devizahitel-felvételi terveket. A kormány számaiból kiderül, hogy ezen felül a devizakötvény-állományt 476 milliárd forinttal (kb 1,1 milliárd euróval) tervezik növelni. Mivel 2025-ben több kötvénylejárat is lesz (japán jenben, kínai jüanban, illetve euróban jegyzett magyar devizakötvények összesen 1,4 milliárd euró értékben járnak le), ezeket is refinanszírozni kell – így jövőre mintegy 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátásra is sor kerülhet, a költségvetési számok szerinti 2,1 milliárd eurónyi hitelfelvételen túl.
