Míg a Lánchíd budai hídfőjénél felállított színpadon Sebestyén Márta dalolt, hatalmas bográcsban 1500 adag lecsó főtt, melynek alapanyagait – többek között 150 kg paprikát, 100 kg paradicsomot, 40 kg májat, kolbászt és borsót – a hazai gazdák adták össze, hogy a bevétel felét, akárcsak a többi helyszínen, az árvízkárosultak javára ajánlják fel.
A kenyér is főszerepelt
„Ez az ünnep a kenyérről is szól, de üresen kenyeret nem eszünk” – közölte a Magyar Gazdák Országos Szövetsége Gazdaasszony Tagozatának elnöke, aki beszámolt arról, hogy főtt a finom, tájjellegű étel, sült az ökör, a mangalica; ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felkérésére összeállt a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete, a Magyar Pékszövetség, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kézműipari tagozata, hogy augusztus 20. tiszteletére bemutassák a látogatóknak a magyar gasztronómia finomságait. Ezért minden résztvevő saját tájegységének jellegzetes fogásaival vendégelte meg a Clark Ádám téri ünnepségen résztvevőket.
Nullától a bazilikáig
Mivel az első magyar király tisztelete mindig szorosan kötődött Budához, a II. világháború előtt itt őrizték a szent koronát is, a Szent István-napi aratófelvonulás is a budai Vár lábától, „az ország közepét jelző 0 kilométerkőtől” indult. A Szent István bazilika elé induló, népviseletbe öltözött hagyományőrzők vezetette aratómenethez csatlakozott 500 gyermek is, akik az árvíz sújtotta területekről érkeztek.
Így, a bazilika előtt zsúfolásig megtelt a tér, majd Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tartott szentmisét. „A társadalmi igazságosságra ma is tudatosan és elszánt szeretettel kell törekedni” – mondta szentbeszédében és azt is kifejtette, hogy az idősebbek mellett szükséges az igazságosság a fiatalabbak iránt is, „különösen az anyaság és a családi élet teremt olyan értéket, amely a bérmunka fogalomvilágában nem jelenik meg, de amelytől népünk élete, testi-lelki egészsége, jövője függ”.
Virágba és gulyásba borult az ország
Vidéken is ünnepeltek, ezt bizonyítja, hogy a hagyományhoz híven, már 41. alkalommal borult virágba Debrecen, ahol száz évvel ezelőtt tartották az első virágkorzót a város főutcáján. Azóta óriáskerekes, feldíszített biciklik felvonulásával kezdődik a karnevál, amelyen két hónapig készülő virágkocsikat és számos hazai művészeti csoportot láthat a közönség.
Ezúttal is számos meseelem, történelmi emlék, és modern történet elevenedett meg a virágkompozíciókban: „ott volt” a felvonuláson Mátyás király és a gyevi bíró, a tudás tengerén haladó virághajó, Bocskai és kora, avagy a virágba borult Kárpát-medence. Azt is kiderítettük, hogy a nagyméretű figurákat hungarocellből faragták, és arra kerültek rá a színes virágok: előbb a szárazak, majd a karnevált megelőző estén, illetve éjszakán az élők. Idén 16 kompozíció feldíszítéséhez több mint hárommillió szálat használtak fel.
Az eseménynek akkora híre ment, hogy erre a napra megduplázódott Debrecen több mint kétszázezres lélekszáma: a szervezők szerint közel 230 ezren érkeztek. Máshol is tömegek gyűltek össze ünnepelni, a Hortobágyra például tízezrek látogattak el. Ott ezúttal nem csak a hagyományos hídi vásár, hanem a tájjellegű népi ételek bemutatója is várta őket.
A Nagy-hortobágyi Betyárcsárda mellett itt is bográcsok tucatjaiban főzték az étkeket magyar szürke marhából és hortobágyi halakból. A pásztorok gulyást, borsos tokányt, marhapörköltet, pásztortarhonyát, míg a halászok sült halat, pontypaprikást és halászlét készítettek. Az ínyencek pedig megkóstolhatták a roston sistergő marha hátszínt is, illetve a szürke marha fűszeres rudacskákat.
Alighanem jó szakácsoknak bizonyultak, ugyanis az elkészült háromezer adag étel kora délutánra elfogyott. A mulatsághoz az is hozzájárult, hogy a kilenclyukú híd közelében lévő vízi színpadon egymást váltották egész nap a tánc- és énekcsoportok, és első alkalommal, a református és a római katolikus egyház képviselői megszentelték az új kenyeret, amelyet azonnal el is fogyasztott a vízi színpad közönsége.
Százezer embert vártak
Annak ellenére, hogy egy-egy helyszínen ezrek jelentek meg, este 6 óráig nem történt rendkívüli esemény, hacsak nem számítjuk ezek közé azt, hogy kormány által indított 1749-es segélyvonalon eddig 3 millió 434 800
Forinttal járultak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Ez azt jelenti, hogy ez 17 ezer
174 hívás és sms érkezett.
A szervezők azt remélték, hogy az összefogás jegyében telik az a pár perc is, amikor a
Duna-parton összegyűltek 20 óra 55 perctől közösen gyújtanak gyertyát
az Összefogás Dalára és estére több százezer embert vártak a budapesti rakpartokra.
Ennek megfelelően az attrakció kezdete előtt három órával már több tízezren gyűltek össze a fővárosi Erzsébet híd és Margit híd között a Duna-parton.
Vágták az ország tortáját
A tüzijáték előtt még Gyurta Dániel, Makray Katalin, first lady kíséretében felvágta az ország -szilvagombóc- tortáját, amelyet szakmai zsűri választott 20 versenyző közül. Ennek 1000 szeletét az 500 árvízkárosult gyermek között osztották szét, akik ma Budapest vendégei voltak.
Az eseményen ott volt Cseh László is, aki elmondta, mennyire fontosnak tartja, hogy vállaljon olyan szerepléseket, ahol gyerekekkel tud találkozni, mert erőt szeretne adni ahhoz, hogy elérjék a céljaikat, ahogy neki is biztatást adott a közönség az Európa-bajnokságon. „Remélem, hogy az, hogy együtt minden sikerülhet az egész népnek biztatást ad” – tette hozzá.
Pontosan kilenckor
Pontosan kilenc órakor megkezdődött a tüzijáték, ami 20 percig tartott. Ezalatt Örömzenét hallgathattunk, amely az Örömtánc tehetségkutató fesztivál győztes darabja volt, valamint a Henna együttes Áldás című dala, amelynek öttételes átdolgozását Szirtes Edina Mókus komponálta meg. A tűzijátékot követően pedig egy összetartozást jelképező meglepetéssel zárult a rendezvény.
