Gazdaság

Van olyan adó, amelynél 78 százalékos bevételnövekedést vár jövőre a kormány

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Varga Mihály november 11-én nyújtotta be Magyarország 2025. évi költségvetését, amelyben már nem szerepelnek bizonyos különadók. Adódik a kérdés, honnan lesz forrás ezek pótlására. Úgy tűnik lesz, mert a kormány jelentősen több adó befizetését várja el jövőre a vállalkozásoktól, mint idén.

A legfontosabb adónemeknél továbbra is kivétel nélkül bevételnövekedéssel, esetenként kétszámjegyű emelkedéssel kalkulál a benyújtott költségvetés. Viszont számos érdekességet is tartalmaz a tervezet – hangsúlyozta a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere, Bagdi Lajos.

A legfontosabb, hogy – ahogyan azt már korábban bejelentették – egyes különadók már valóban nem szerepelnek a 2025-ös bevételi soron (bankadó, gyógyszeradó, légitársaságokat terhelő adó), ezek összességében közel 350 milliárd forintot jelentettek korábban. Itt fontos kérdés szerintük, hogy honnan lesz forrás ezek pótlására, miközben a kamatkiadások is jelentősen növekednek. A kormányzati várakozások szerint a GDP-bővüléssel párhuzamosan a vállalkozásoktól elvárt adóbevételekre közel 20 százalékos növekedést terveztek, így ez már gyakorlatilag fedezi is a kivezetett különadókból származó kiesést.

Ami a legfontosabb adónemeket illeti,

  • általános forgalmi adóból 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak a 2024-es tényhez képest

a kiskereskedelmi forgalom növekedésével egyidejűleg, ami azt jelenti, hogy áfából 2025-re közel 8300 milliárd forintos bevételt várnak. A költségvetés 397,5 HUF/EUR árfolyammal kalkulált – a szakértő szerint egy tartósan gyengébb forintárfolyam bizonyosan segíthet az áfacél elérésében.

  • A második legnagyobb bevételi forrást jelentő járulékoknál és személyi jövedelemadónál közel 9 százalékos növekedéssel számolnak,

ami egyértelműen előrevetíti, hogy jelentős reálbér-növekedéssel (és minimálbér-emeléssel) kalkulál a kormány.

  • Számottevőnek tekinthető a pénzügyi tranzakciós illeték növeléséből adódó többletbevétel, itt közel 170 milliárd forinttal vár többet a kormány a 2024-es bevételhez képest.
  • A szektorális adók közül a kiskereskedelmi adóból várt bevétel tovább emelkedik (12 százalékkal).

A cél elérését a platformüzemeltetők újonnan bevezetésre kerülő adója is támogathatja. Egyes egyéb adónemekből a tervezett bevétel csökkenni fog (pl. biztosítási adó, Robin Hood-adó).

  • Jelentősnek mondható még a regisztrációs adónál az elvárt 78 százalékos növekedés.

Ez az elektromos gépjárművekre vonatkozó adómentesség kapcsán mindenképpen felvet kérdéseket.

Végül Bagdi Lajos hozzáfűzte, hogy mind a rezsivédelmi kiadások, mind a honvédelmi kiadások velünk maradnak, bár minimálisan csökkennek a 2024-es költéshez képest. Ez azonban csak mindösszesen 80 milliárd forinttal segítheti a költségvetést számításaik szerint.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik