A politikus közleményében azt írta, „az elmúlt években szomorú napként tekinthettünk december ötödikére, hiszen 2004-ben a magyarság mint fogalom, mint nemzet és mint közösség hatalmas pofont kapott”. (2004. december 5-én országos népszavazást tartottak a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azonban a népszavazás eredménytelen volt.)
A Fidesz ifjúsági társzervezetének elnöke szerint az akkori kormánypártok a határon túli magyarok kifejezést szitokszóvá akarták degradálni, és az akkori kormánypártok üzenete az volt, hogy „a kisebbségben élő nemzettársaink nem mások, mint idegen állampolgárok, akik a magyar állam által nyújtotta lehetőségeket akarják kihasználni”.
A Fidelitas elnöke szerint „a Nemzeti Együttműködés Kormánya pár hónap alatt többet tett a nemzetpolitikában, mint az elmúlt nyolc év kabinetjei összesen”, a meghozott intézkedések pedig egyenrangú félként és partnerként fogadják el a határon túli magyarokat.
Mint írta, „az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltotta fel” azzal, hogy 2004 után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet. Hozzátette: büszkék arra a kezdeményezésre is, hogy az iskolások határon túli magyar területekre tudjanak osztálykirándulásokat szervezni, ezt – mint írta – 2005-ben már kezdeményezte a Fidelitas, és úgy látja, a program „hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kárpát-medence ne csupán térkép legyen a fiatalok fejében, hanem élő kapcsolatokat, emlékeket, élményeket jelentsen”.
