Magyarország kész kölcsönös előnyökkel járó együttműködést építeni Kubával, hazánk ugyanis nyitott, exportorientált gazdaságként keresi az együttműködés lehetőségét mindenkivel, aki hajlandó erre – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kubai kollégájával, Bruno Rodríguez Parrillával közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy utoljára 1983-ban került sor hasonló látogatásra hazánkban, majd kiemelte, hogy bár a két ország csaknem kilencezer kilométerre fekszik egymástól, vannak olyan kapcsolódási pontok, amelyeket meg kell próbálni kiaknázni.
Kiemelte, hogy továbbra is évi tíz kubai diák tanulhat ösztöndíjjal a magyarországi egyetemeken, illetve elmondta, hogy legutóbb tizenhárom magyar meghívott vett részt a kubai-magyar rektori konferencia ülésén, a Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig már építi a karibi szigetországban működő partnerintézményekkel az együttműködéseket.
„A külügyi intézetünk és a Kubai Külpolitikai Kutatóintézet közötti megállapodás pedig lehetővé teszi a külpolitikával foglalkozó fiatalok számára a látókör kibővítését” – tudatta.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy kubai hivatali partnere a BRICS csúcstalálkozójáról érkezett, így első kézből értesülhetett a kazanyi ülésen történtekről.
Emlékeztetett rá, hogy az Európai Politikai Közösség vezetői pedig épp Budapesten gyűlnek majd össze november elején, és a reményét fejezte ki, hogy egyszer majd a nagy nyugati és keleti országok vezetői egymással is tárgyalóasztalhoz ülhetnek. „És ezáltal lehetővé teszik azt, hogy a következő évtizedei a világnak ne a blokkosodásról, hanem az összeköttetésekről, a tiszteletteljes globális együttműködésről szóljanak” – fogalmazott.
Figyelmeztetett, hogy erre különösen nagy szükség lenne amiatt, mert az emberiség jól láthatóan olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek a politikai beállítottságtól és szimpátiától, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül mindenkit érintenek.
„A háborúk, a terrorizmus, az energia- és élelmiszerbiztonsági kihívások elől nem bújhat el senki. Ezek mind globális problémák, amelyekre globális megoldást kell találni, és globális megoldások csakis akkor lehetnek, ha képesek vagyunk egy tiszteletteljes globális együttműködést felépíteni” – szögezte le.
Magyarország megteszi a maga kis részét ebben, mivel mi a párbeszédben hiszünk, a párbeszéd sokkal jobb, mint hogyha nincsen párbeszéd, és mi abban hiszünk, hogy a nemzetközi politikának a kölcsönös tiszteletre kell alapulnia
tette hozzá.
A miniszter végezetül érintette azt is, hogy az ENSZ Közgyűlése jövő héten tárgyalja a Kubával szembeni amerikai embargó enyhítésére felszólító határozatot, amelyet Magyarország is támogat.
„Mielőtt néhány ügybuzgó majd leírja, hogy már megint micsoda Nyugat-ellenes álláspontot visz Magyarország, szeretném elmondani, hogy ez az Európai Unió egységes álláspontja” – mondta.
Majd felidézte, hogy az EU néhány éve megállapodást írt alá Kubával a politikai párbeszédről és az együttműködésről, amely azonban máig nem tudott teljes egészében hatályba lépni, mert Litvánia nem ratifikálta, márpedig ennek épp itt lenne az ideje.
Érdekes módon a nemzetközi liberális mainstream nem bélyegzi meg Litvániát, mint az európai egység aláásóját. Érdekes módon, amikor Magyarország nem támogat valamilyen intézkedést az Európai Unióban, akkor azonnal jön a megbélyegzés
hangsúlyozta.
„Magyarország és Kuba együttműködését nem ma kezdtük. Jövőre a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóját fogjuk ünnepelni, és készen állunk arra, hogy ezt az együttműködést egy kölcsönös előnyökkel járó együttműködéssé alakítsuk, hiszen Magyarország nyitott, exportorientált gazdasággal rendelkező ország, amely nyilvánvalóan keresi az együttműködés lehetőségét mindenkivel, aki hajlandó erre” – összegzett.
(MTI)
