Elért eredmények
• A bank hagyományos értékeinek megőrzése
• Az ország és a régió egyik legjobb hitelminősítésekkel rendelkező intézménye
Eddigi pályafutásának szinte minden pillanatát a pénzügyi szektorban töltötte Erdei Tamás, az MKB elnök-vezérigazgatója. Az üzemgazdászi diplomáját okleveles könyvvizsgálói címmel kiegészítő szakember alig 18 évesen helyezkedett el az OTP-nél, ahol kevesebb mint egy évtized leforgása alatt a fiókigazgatóságig vitte. Az államigazgatásban tett kétéves kitérő – a pénzügyminisztériumban a bankfelügyeleti területen tevékenykedett – után visszahúzta a szíve a pénzintézetekhez. Ekkor kezdte meg biztosan felfelé ívelő karrierjét a Magyar Külkereskedelmi Bankban, ahol előbb ügyvezető igazgató, majd vezérigazgató-helyettes, 1994-től pedig már vezérigazgató. Három évvel később a részvényesek az igazgatóság elnökévé is megválasztották. Ugyanebben az évben lett a Bankszövetség elnöke, amely tisztségre 1999-ben újraválasztották.
Erdei Tamás a nemzetközi pénzügyi válság közvetett hatásainak tulajdonítja azt, hogy tavaly – az OTP Banktól eltekintve – szinte az egész bankszektor eredményessége elmaradt az előző évitől, így a tavalyelőtt még a nyereségtermelési rangsorban második MKB 20 százalékkal kisebb profitról volt kénytelen számot adni a tulajdonosainak. Szerinte az okokat éppen az 1999-es év ellentmondásosságában kell keresni. Az évkezdet nehéznek bizonyult és csak az év utolsó negyedében volt tapasztalható dinamikus növekedés. Az adózás utáni nyereség csökkenése a bankszektor egészét jellemezte, amelynek okait az 1997-98 nemzetközi pénzügyi válság utóhatásaiban és az élesedő verseny következtében folytatódó kamatmarzsok lemorzsolódásában jelölte meg. Mindezek következtében a magyar bankrendszer kettévált: az egyik csoportra a csökkenő profitabilitás, de növekvő mérlegfőösszeg melletti nyereséges működés a jellemző, míg a másik nehezen tudja tartani piaci pozíciót és számottevő veszteséget termel. Erdei Tamás szerint az elmúlt év második felében tapasztalt kedvező gazdasági folyamatok az idén már éreztetik hatásukat a bankok, így az MKB eredményességében is.
Saját tőkéjét és mérlegfőösszegét tekintve az MKB a hazai pénzintézetek sorában 1999-ben is megőrizte második helyét, miközben továbbra is a legnagyobb nyereségtermelők egyike. Piacvezető a vállalati hitelezésben és a projektfinanszírozásban, a vállalati forrásgyűjtésben a második helyen áll, míg a lakossági betétgyűjtésben ötödik. Az MKB eredményes gazdálkodásának alapja az 1994-ben – a hazai bankszektorban elsőként – végrehajtott privatizáció volt, amelynek során tőkeerős szakmai befektetők szereztek érdekeltséget a bankban, miközben annak irányítását továbbra is a hazai menedzsmentre bízták. Töretlen bizalmának jeleként a fő részvényes Bayerische Landesbank az évek során rendre növelte tulajdonrészét, amely mára meghaladja a 85 százalékot. A bank sikeres működését külső elemzők is elismerik, amit tükröz, hogy az MKB a régió és Magyarország egyik legjobb hitelminősítésekkel rendelkező intézménye.
Ami a hazai pénzintézetek jövőjét illeti, nyilvánvaló, hogy a nemzetközi pénzpiaci tendenciák alól a Magyarországon működő bankok sem mentesülhetnek. Noha a globalizáció jegyében végigsöprő nagy fúziós hullám még nem érte el hazánkat, fel kell készülni a nagy, nemzetközi bankok által támasztott versenyre. Ehhez pedig az MKB középtávú stratégiája az univerzális bankká, bankcsoporttá válást tűzte ki célul.
