Tudomány

Hajat találtak a tsavói emberevők fogai között

Wikipedia
Az elsőként kilőtt emberevő oroszlán.
Wikipedia
Az elsőként kilőtt emberevő oroszlán.

Afrikában számos ősi legenda kering emberevő oroszlánokról, ezek főszereplői általában sérült vagy idős példányok, amelyek nem tudnak már megküzdeni az életerős patásokkal, ezért választják a legkönnyebb zsákmányt, az embert. A leghíresebb és legtöbb áldozatot követelő eset Kenyában történt az 1800-as évek legvégén, 1996-ban filmen is feldolgozták Val Kilmer és Michael Douglas főszereplésével – itthon Ragadozók címen fut.

Emberevő testvérek

A történet ráadásul nem legenda, hanem igaz. A britek egy Afrikát átszelő vasútvonalat építettek, ennek részeként hidat emeltek Kenyában, a Tsavo folyó fölé. A támadások 1898-ban kezdődtek: két hím oroszlán, egy testvérpár kezdte tizedelni a munkásokat.

Legkevesebb 28 embert öltek meg és faltak fel,

de egyes vizsgálatok 35 személy halálát írják a számukra, a korabeli beszámolók pedig 135 áldozatról tudósítanak. Végül Henry Field Patterson mérnöknek sikerült kilőnie pár nap eltéréssel mindkét emberevőt –  kiemelt képünkön Patterson az elsőként elejtett oroszlánnal –, kitömött testük a mai napig a Chicagói természettudományi múzeumban van kiállítva. Csontjaik is a gyűjtemény részét képezik, ezeknek tanulmányozásából született most új tanulmány.

A Tsavo környékén élő a hím oroszlánok sörénye nagyon gyér, vagy hiányzik, a hírhedt emberevők is sörénytelen hímek voltak:

Emberi haj szorult a fogaikba

A genetikai vizsgálat az oroszlánok fogaira koncentrált, pontosabban az azokon lévő kisebb-nagyobb sérülésekben, résekben felhalmozódott szőrre. Ripan Malhi, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem munkatársa kiemelte, hogy a biotechnológia fejlődésével új lehetőségek nyílnak a tudomány előtt, jelen esetben az oroszlánok múltbeli ökológiájáról, étrendjéről, illetve a gyarmatosítás Afrika élővilágára tett hatásairól árulkodnak – írja az IFLScience.

Ez a kutatás is megerősítette, hogy az állatok testvérek voltak, a fogaikból szerzett szőrtöredékben pedig

emberi, illetve zsiráftól, nyársas és vízi antiloptól, zebrától és gnútól származó DNS-t találtak.

Tudományos szempontból mindebből a gnú meglepő, manapság ugyanis a Tsavóhoz legközelebbi legelőik is 80 kilométerre fekszenek attól a helytől, ahol a két oroszlánt lelőtték. Ez vagy azt jelenti, hogy a ragadozók hatalmas területet jártak be, vagy a gnúk elterjedése változott az elmúlt több mint 125 évben. A kutatók folytatják az emberevők vizsgálatát, és azt remélik, a most tökéletesített módszerrel több száz, több ezer éves maradványokból is hasonló módon következtetéseket vonhatnak majd le az élőhelyek akkori állapotáról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik