A vizsgált 372 európai város közül Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyen szerepel a levegőszennyezettség tekintetében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új jelentése szerint.
A városokat a legtisztábbtól a legszennyezettebbig rangsorolták annak alapján, hogy az elmúlt két naptári évben mekkora volt a finom részecskék (PM 2,5) átlagos koncentrációja a levegőben. Azért ezt vették alapul, mert a leggyakrabban előforduló légszennyező anyagok közül ez a legkárosabb az egészségre, Magyarországon például évente mintegy 10 000 idő előtti halált és körülbelül egymillió megbetegedést idéz elő. Továbbá azért két év, mert általában akkor a legsúlyosabb az egészségre gyakorolt hatás, ha az ember folyamatosan hosszabb időn keresztül kitett a szennyezettségnek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben frissítette a levegőminőségi ajánlásait, és a PM2,5 koncentrációjának egészségügyi határértékét évi átlagban köbméterenként 5 mikrogrammban állapította meg. Az európai uniós célérték jelenleg 25 mikrogramm.
„Rengeteg az olyan a haláleset és megbetegedés, ami elkerülhető lenne, ha a kormány és az önkormányzatok haladéktalanul meghoznák a szükséges intézkedéseket. Azért is érthetetlen a halogatás, mert számos olyan intézkedés lehetséges, amelyekkel rövid időn belül jelentősen csökkenthető a légszennyezettség. A legnagyobb szennyező forrás a lakossági tüzelés, amit elsősorban széles körű felvilágosítással, a rászorulók fűtési támogatásával és a jogsértések elleni szigorú fellépéssel lehetne visszaszorítani. A közlekedés terén is sok a lehetőség, ilyen például az alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, a 30 kilométer/órás zónák kialakítása vagy a parkolásszabályozás átalakítása” – állapította meg Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.
Az EU-ban már a vége felé jár a levegőminőségre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy az uniós szabályozást közelítsék a WHO ajánlásaihoz.
