Nagyvilág

„Ha ezt nem egy állam csinálja, akkor egyértelműen terrortámadás”

Mohammad Zaatari / AP / MTI
Katonák állnak egy mobilkészülékeket árusító üzlet előtt a dél-libanoni Szidónban 2024. szeptember 18-án, miután odabent rádió adóvevők robbantak fel.
Mohammad Zaatari / AP / MTI
Katonák állnak egy mobilkészülékeket árusító üzlet előtt a dél-libanoni Szidónban 2024. szeptember 18-án, miután odabent rádió adóvevők robbantak fel.
Az elmúlt napokban lezajlott tömeges libanoni robbantásokat az iszlám világ egyértelműen terrorcselekményként könyveli el, de nyugati szakértők szerint is nemzetközi jogot sért egy ilyen támadás végrehajtása.

Füst szivárgott az emberek zsebéből, mielőtt a robbanások megtörténtek. A hangjuk pedig olyan volt, mint a tűzijátéknak vagy egy pisztolylövésnek – ez derült ki szemtanúk beszámolóiból, akik a helyszínen voltak, amikor szerte Libanonban és Szíriában közel egyszerre robbantak fel az elvileg terroristának kiosztott személyhívók.

Csakhogy a csipogókból nemcsak a Hezbollah fegyveresei kaptak, hanem olyan civilek is, akik az egészségügyben vagy más közszolgáltatási területen dolgoznak. A felrobbantott személyhívókkal kedden megöltek között legalább két egészségügyi dolgozó is volt, de orvosok, ápolók, mentősök, szociális munkások, tanárok és irodai adminisztrátorok is használták a csipogókat. Az összesen 37 halálos áldozat között – mint ismert – egy nyolcéves kislány is volt.

A libanoni robbantásokkal kapcsolatos cikkek nagy része az utóbbi napokban leginkább a tajvani, a magyar és a bolgár szálra fókuszált, legutóbb például a New York Times írt arról, hogy a magyar céget, amely az ügyvezetője szerint csak „közvetítőként” vett részt a felrobbantott személyhívók gyártásában, egy izraeli titkosszolgálati művelet részeként hozták létre.

Jakub Porzycki / ANADOLU / AFP A BAC Consulting Kft. cég székhelye Budapesten 2024. szeptember 18-án.

Az ügynek egyelőre kevésbé tárgyalt vonatkozása, hogy hol húzódik az a határ, amelynek átlépésével egy ilyen akció már háborús bűncselekménynek vagy terrortámadásnak minősíthető.

A terrorizmus meghatározása és egy-egy esemény terrorcselekményként minősítése mindenhol érdekek és szimpátiák mentén történik

– mondta lapunk kérdésére Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Ahogy ebben az esetben Irán terrorcselekménynek minősítette a rádiós és személyhívós támadást, úgy a Hezbollah sajtója is, miközben a Hezbollahhal nem szimpatizáló libanoni és egyéb közel-keleti sajtó egyszerűen csak támadásként hivatkozott az esetre – tette hozzá.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik