Áttörést ért el az az amerikai és ausztrál kutatókból álló csapat, amely gyorsabb és kevésbé invazív módszert keresett az agydaganatok diagnosztizálására, mint a jelenleg használt biopszia. Az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai által vezetett szakemberek olyan eljárást dolgoztak ki, amelyhez csupán 100 mikroliter vérre van szükség: a teszt pedig egy óra alatt képes kimutatni a glioblasztómához, vagyis az agydaganatok leghalálosabb és leggyakoribb típusához kapcsolódó biomarkereket, írja a Science Alert.
A Communications Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a módszer olyan pontos, hogy minden más, jelenleg is elérhető glioblasztóma-tesztet felülmúl. A fejlesztés az epidermális növekedési faktor receptorok (EGFR) érzékelésén alapul, amelyek rákos megbetegedések esetén lehetnek jelen. Ezek a biomarkerek az extracelluláris vezikulákban találhatók meg, amelyek fehérjéket, lipideket és eredeti sejtjeikből származó genetikai anyagot tartalmaznak.
A szakemberek szerint ezek 10-50-szer nagyobbak, mint egy molekula, és gyenge töltéssel rendelkeznek. A tesztet úgy fejlesztették ki, hogy ezekre a tulajdonságokra legyen érzékeny. Ehhez egy szuperérzékeny biochipet áztattak kezeletlen vérplazmába. A chip kevesebb mint 2 dollárba, vagyis nagyjából 700 forintba kerül, és egy olyan apró érzékelővel van felszerelve, amely körülbelül akkora, mint egy golyóstoll golyója. Ez olyan antitesteket tartalmaz, amelyek a mutált EGFR-eket hordozó exoszómákhoz (sejtek közötti hírvivőkhöz) kötődnek, teszi hozzá a hvg.
A kutatók a tesztelés során 20 glioblasztómás betegen és 10 egészséges önkéntesen próbálták ki a chipet, és az eredmények bizakodásra adnak okot. A szakemberek szerint a teszt annyira megbízható, hogy a biochip akkor is pontosan képes kimutatni és számszerűsíteni az exoszóma koncentrációját, ha az csak 0,01 százalékban van jelen a mintában.
A tudósok szerint a fejlesztés rendkívül ígéretes, ám van még néhány bökkenő. Ilyen például az, hogy a mutált EGFR-ek más betegségeket, például vastagbélrákot is jelezhetnek. Továbbá vannak olyan glioblasztómás esetek is, amelyekhez nem kapcsolódik az EGFR, így a teszt nem tudja kimutatni a glioblasztóma összes változatát. Az is probléma, hogy a daganat előrehaladottságát és elhelyezkedését sem jelzi a fejlesztés. A jövőben a betegek nagyobb csoportján is sor kerülhet a tesztelésre, hogy kiderüljön, milyen biomarkerek különböznek az egyes betegek vérében.
